Falánkságunk drágítja a csokit

Vágólapra másolva!

Az elmúlt egy évben igen jelentős, mintegy 30 százalékos árnövekedésen ment keresztül a kakaóbab, ami áttételesen a csokoládé árát is nagyban befolyásolhatja. A drágulást egyrészt a világ népességének egyre nagyobb étvágya, illetve egyes természeti jelenségek okozzák.

Kósa Endre

Vágólapra másolva!

Ghána El Nino Elefántcsontpart kakaóbab csokoládé

Érdemes néhány pillantást vetni a kakaóbab árfolyamára, ami egy hónapja még két és fél éves csúcson járt 3039 dolláron, ráadásul azóta sem csökkent jelentős mértékben a csokoládé egyik legfontosabb alapanyagának ára. A közeljövőben nem is nagyon várható nagyobb árcsökkenés, sőt az év végére az elemző vélemények alapján 3210 dollárig is drágulhat a kakaóbab.

Hasonló véleményen vannak a portfólió menedzserek is, a hedge fundok és egyéb nagybefektetők által nyitott határidős nettó long pozíciók meghatszorozódtak egy év alatt.

Hiába nő a kakaóbab termelés

A szeptember végén záruló idényben várhatóan 4,1 millió tonna kakaót szüretelnek majd le, azaz mintegy 4,1 százalékkal többet, mint egy éve. Ráadásul a világ legnagyobb kakaóbab termelőjének számító Elefántcsontpart termése 7 százalékkal nőhet éves alapon, és már az 1,55 millió tonnát is elérheti. Hozzá hasonlóan a második számú termelő, Ghána 4,2 százalékkal több kakaóbabot szüretelhet le, míg a szintén meghatározó Indonéziában 2,4 százalékkal csökkenhet a mennyiség.

De akkor mégis miért drágul a kakaóbab?

Bár három év után idén először nőhet a globális kakaótermelés, mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek, miután a világ kakaóigényét tavaly után újfent nem tudják majd kielégíteni a termelők a nemzetközi kakaóipari szövetség előrejelzése szerint.

Ráadásul több meghatározó kakaóbab-termelő országban is komoly gondot okozhat az El Nino jelenség. Nyugat-Afrikában Ghánának és Elefántcsontpartnak is szárazsággal kell majd megküzdenie, amely egyáltalán nem jó hír a kakaóbab ültetvények számára, hiszen a meleg időjárás mellett jelentős csapadékot is igényelnek.

Íme egy rövid videó videó az El Ninoról

Mike Halpert, a Nemzeti Óceáni- és Légköri Hivatal időjárás-előrejelzési igazgatója szerint a jelenség okozta hatások nyárra alakulhatnak ki. Az utolsó komoly El Nino 1997-1998-ban volt.

Mi az az El Nino?

Az El Nino egy 2-7 évente visszatérő jelenség, a Csendes-óceán trópusi vizeinek periodikus melegedését jelenti, amit a légnyomás és a szélviszonyok megváltozása kísér, és hatalmas távolságokra kiterjed időjárás-módosító hatása.

A jelenséget elsőként Peru és Ecuador partjainál figyelték meg, azóta azonban több földrészen is felismerték a hatását: szélsőséges szárazság, erdőtüzek, más helyen heves viharok, esőzések és árvizek, szokatlan erősségű hóviharok, gyakori tornádók és hurrikánok jellemzik azokat a hónapokat, amikor El Ninóról beszélhetünk. Az El Nino kifejezés spanyolul kisdedet jelent, ami az újszülött Jézusra utal, mivel a jelenség karácsony táján a legintenzívebb a perui partoknál.

Mi lesz a csokoládéval?

Igen-igen, a kakaóbab drágulása a csokoládé árának emelkedését eredményezheti. Ráadásul további kedvezőtlen hír a csokoládé kedvelők nagy bánatára, hogy szinte minden fontos alkotóelem drágult, nem csak a kakaóbab.

A kakaóbab feldolgozása során kinyert kakaóvaj árfolyama az elmúlt 12 hónapban mintegy 86 százalékkal emelkedett, az idei átlagár pedig 1997 óta a legmagasabb az amerikai csokoládé kiskereskedelmi szövetség adatai szerint.

Új történelmi csúcsot állított fel a tej ára idén akár Amerikát, akár Európát nézzük, sőt a cukor árfolyama január óta – amikor is 43 havi mélyponton járt - mintegy 20 százalékot ralizott.

Nem lankad a kereslet

A magasabb árak ellenére a vevők csokoládééhsége korántsem fog lanyhulni a szakértők szerint, ugyanis a fejlődő piacokon, főként Ázsiában egyre nagyobb a kereslet a kakaó, illetve a kakaó alapú termékek iránt. Az Euromonitor becslései szerint idén csak a főbb szezonokat - mint a karácsony, vagy a húsvét - figyelembe véve az értékesítés 5 százalékkal, 12,7 milliárd dollárra hízhat.

Az elkövetkezendő öt évben Ázsia mellett Latin-Amerika, a Közel-Kelet, illetve Afrika éhsége hajthatja feljebb az árakat, ugyanis a csokoládé iránti kereslet éves növekedési üteme egyaránt meghaladhatja az 5 százalékot. Ez pedig az Euromonitor várakozásai szerint duplája lehet a globális keresletbővülésnek.

Apropó Kelet-Európát sem érdemes leírni, ugyanis az elemzés szerint 2018-ig régiónk a világ második legnagyobb csokoládé fogyasztójává válhat, megelőzve Észak-Amerikát, ahol nem számolnak a kereslet változásával.