Lenyomják a torkunkon a részvényeket a bennfentesek?

Vágólapra másolva!

Egyre drágábbak az amerikai részvények, a cégek pedig sietve igyekeznek a tőzsdére, hogy az alapítók és a korai befektetők pénzzé tegyék befektetésüket. Könnyen lehet, hogy a nagy sietség mögött már a félelem húzódik meg, nehogy esetleg a piacok végül zuhanni kezdjenek, és csak jóval kevesebbet kapjanak a részvényekért.

Cinkotai Norbert

Vágólapra másolva!

IPO Alibaba Dropbox

Egyre nagyobb méreteket ölt az Amerikában az ún. IPO-láz, több mint egy évtizede nem vezettek be annyi céget a tőzsdére, mint a 2014-es esztendő első három hónapjában, április első heteiben pedig csak tovább fokozódott a helyzet. Bár a tőzsdén forgó vállalatok egyre nagyobb kínálatának elvileg örülnünk kellene, a jelenség komoly aggályokat is támaszthat bennünk a bikapiac folytatódásával kapcsolatban.

Amennyiben ugyanis „szinte minden” bennfentes és cégtulajdonos szabadulni akar a részvényeitől, az sok esetben a több évig tartó részvénypiaci szárnyalások végét jelezhetik a piaci szereplők számára. Mielőtt azonban konkrét cégekkel és számokkal riogatnék, kicsit gondoljunk bele jobban, miről is van szó az adott esetben, miért is lehet intő jel a túlzott IPO aktivitás a befektetők számára?

Mit is jelent pontosan az IPO?

Az IPO, az angol initial public offering rövidítése, és elsődleges tőzsdei kibocsátást jelent. Az IPO az az eljárás, aminek keretében egy zárkörű részvénytársaság részvényei széles körben elérhetővé válnak a tőzsdén keresztül. Általában jegyzési szakasszal kezdődik a folyamat, ahol a kibocsátást szervező befektetési bankok összegyűjtik és összesítik a részvényből vásárolni kívánó befektetők igényeit. A felkínált mennyiség és az ajánlatok alapján kialakuló egyensúlyi ár lesz a jegyzési ár, az IPO-ban résztvevő befektetők ezen az áron kapják meg a részvényeket. A jegyzés lezárultát követően kezdődik meg a tőzsdei kereskedés a részvényekkel, ugyanúgy, mint bármely más, tőzsdére már bevezetett részvénnyel.

Lényegében mi is történik ezzel?

Miközben a vállalat részvényei bekerülnek a tőzsdére, addig egyes tulajdonosok eladják ezeket a papírokat, vagyis a tulajdonosi kör változik. Az eddigi bennfentesek eladnak, a nagyközönség pedig vásárol. Erről van nagyban szó.

Milyen érdekből teszik ezt?

A nagyközönség célja egyértelmű, a nagy-nagy befektetési sztoriból minél hamarabb részesedni akarnak, később pedig (majd valamikor) eladni részvényeiket, busás haszon mellett.
A korábbi bennfentesek, az addigi tulajdonosok ugyanakkor minél magasabb pénzt szeretnének kapni befektetéseikért, így értelemszerűen csak akkor adják el részvényeiket (vagy azok egy részét), amikor szerintük a legmagasabb árat lehet kapni értük. Az IPO pillanatában.

Ebből kifolyólag az IPO lényegében úgy értelmezhető, hogy az addigi tulajdonosok, a bennfentesek szerint a részvények árfolyama a csúcson (vagy a közelében) van, különben miért is válnának meg egyre értékesebb befektetésüktől. Így akár azt is mondhatjuk, hogy az IPO kapcsán a bennfentesek megpróbálják drágán a kisbefektetőkre sózni a részvényeket. Lehet persze árnyalni a képet, de ettől még az alapvető motivációk ezt mutatják.

Ha mindenki az IPO-ról beszél, akkor baj van

Egy-egy IPO-ból persze nem lehet még következtetéseket levonni a piaci hangulatot, valamint a „bennfentesek” motivációit illetően, számos esetben előfordul ugyanis, hogy a tőzsdei bevezetés után az árfolyam vágtázni kezd, és jól járnak a kisbefektetők. A Facebook esetében például közel kétszeresére emelkedett az árfolyam, de a Twitter befektetői is jobban jártak, ha a novemberi kibocsátásban bevásároltak.

A probléma akkor kezdődik, ha az IPO-k egyre gyakoribbá válnak, és egyre több tulajdonos érzi úgy, itt az ideje pénzzé tenni befektetéseinket, szabadulni részesedésünktől. Összességében kijelenthető, hogy amennyiben az IPO piac felpörög, akkor már elég sokan vélik úgy, a részvények egyre túlértékeltebbek, a szentiment indikátorok (no meg az álmoskönyvek) alapján ez pedig aligha számít jó ómennek. (Legalábbis a bikák szempontjából).

Hosszú a lista

A fent említett IPO aktivitás pedig folyamatosan emelkedik, a számok pedig magukért beszélnek. 64 cég ment tőzsdére az első negyedévben, összesen pedig 10,6 milliárd dollárt szedtek össze a befektetőktől, írja a Renaissance Capital. Olyan vállalatok papírjait vezették be a tőzsdére, mint a

Santander lakossági üzletága (1,8 milliárd dollár),
Rice Energy (924 millió dollár),
King Digital Entertainment (500 millió dollár).
Az összes idei IPO listája ezen az oldalon érhető el.

Az utóbbi 17 évben ennél többször csak kétszer, 1998-ban és 2000-ben ment több cég tőzsdére az első negyedévben, az előző bekezdések alapján pedig nem nehéz kitalálni: Igen, pont akkor, mikor a tőzsde túlfűtött állapotban a csúcson volt. (Nem meglepő az sem, hogy ha a piacoknak nem megy annyira, akkor az IPO aktivitás is alábbhagy. Jól mutatja ezt a 2001 és 2003 közötti időszak, valamint a 2008-as év is.)

Sőt, az előző héten még nagyobb volt az IPO-láz, miután 14 vállalat papírjait vezették be a tőzsdére, köztük olyan neveket mint az

Ally Financial (2,5 milliárd dolláros IPO)
vagy a La Quinta Holdings (725 millió dolláros IPO)

Csak az előző héten 4,8 milliárd dollárért vontak be forrásokat a tőzsdére lépő vállalatok, ami dollárban kifejezve a 2013 december 13-i hét után a legjelentősebb hétnek számít. Tekintve, hogy 14 cég került tőzsdére csak az előző héten, így a számosságában még nagyobb rekordnak számít az előző hét, 2007 óta nem volt ennyire forgalmas hete az amerikai tőzsdéknek. Mármint ebből a szempontból.

Akkor most félni kell?

Ha figyelembe vesszük, hogy a következő hónapokban olyan IPO-kat vár a piac, mint a

Dropbox,
GoPro, vagy éppen az
Alibaba,

akkor nagyon úgy fest, hogy a legnagyobb durranások még csak most jönnek. Főleg az Alibaba IPO-ja lehet érdekes, mivel a hírek szerint még a Facebook 2012 májusi tőzsdei bevezetésénél is nagyobb összegben érkezhet, és közel 150 milliárd dollárra is árazhatja a piac a vállalatot.

Ez alapján nagyon úgy fest, hogy az IPO aktivitás nem hogy alábbhagyna, hanem még folyamatosan emelkedik is. Bár a 2000-es 100-nál is több cég tőzsdei bevezetésről még messze vagyunk, és túlságosan messzemenő következtetéseket felesleges levonnunk pusztán az IPO aktivitás alakulásából, a figyelmeztető jelek azért világosak, nem érdemes tehát figyelmen kívül hagynunk azokat. Látva az internetes cégek elmúlt hetekben nyújtott teljesítményét, könnyen lehet, hogy az összeomlás már el is elkezdődött…