Lesz, akinek fájni fog ez a négy év

Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára, de a különadók és az államosítási törekvések folytatására számítanak az elemzők és a közgazdászok a következő Orbán-ciklusban. A külföldiek rövid távon nem aggódnak, de gesztusokra várnak.

Az történt, amire mindenki számított: a Fidesz–KDNP magabiztosan nyert, és bár a kétharmados parlamenti többséget még nem lehet biztosra venni, az elmúlt négy év folytatására készülhetnek a befektetők és a gazdasági szereplők. A legfontosabb piaci mutatók jól tükrözik a választási eredmények higgadt tudomásulvételét: a forint alig változott a vasárnapi szavazást megelőző állapotához képest, stabilan a 306-307 körüli szinten tartja magát az euróval szemben, és rövid távon az Origo által megkérdezett elemzők sem számítanak heves reakciókra.

"Az üzleti bizalom szempontjából az Orbán-kormány gazdaságpolitikája ugyan felvet bizonyos kérdéseket, de egy stabil támogatottságot élvező kormány mindig megnyugtató a piacok számára" – fogalmazott Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának vezetője. Szerinte ez a választási eredmény megerősíti a kormányzatot abban, hogy folytassa, amit az elmúlt négy évben elkezdett, vagyis várhatóan marad az alacsony kamatkörnyezet, picit még gyengülhet a forint, és a gazdaság élénkítésén lesz a hangsúly.

Ennél talán izgalmasabb kérdés, hogy folytatódik-e az állam térnyerése, illetve, hogy békülékenyebbé, nyitottabbá válik-e kormányzati retorika és a gazdaságpolitika az elmúlt években rendkívüli intézkedésekkel, különadókkal sújtott szektorok (a bankok, a multik vagy az energiaszolgáltatók) képviselőivel – az első londoni elemzések is az efféle gesztusok fontosságát emelték ki.

Még nagyobb lesz az állam?

"A fölényes, akár kétharmados győzelmet nagy eséllyel önigazolásként értelmezi a régi-új kormányoldal, azt olvassa ki belőle, hogy a választóknak tetszett az, amit az elmúlt négy évben csinált a kabinet, vagy legalábbis nem zavarja az embereket a jólétük növekedésének elmaradása" – véli Duronelly Péter. A közgazdász szerint ennek egyenes következménye, hogy a gazdaságpolitika a következő négy évben is az lesz, mint a mögöttünk hagyott négy esztendőben. A Fidesz-kormány alatt a gazdaságpolitika amúgy sem egy többé-kevésbé önálló terület, hanem egyértelműen alá van rendelve a hatalomtechnikának, ez lesz a vezérelv az előttünk álló négy évben is a közgazdász szerint.

Ez alapján egyre intenzívebb lehet az állami beavatkozás a gazdaságba, bizonyos szektorok, üzletek de facto kisajátítására számít Duronelly. Illetve arra, hogy egy-egy ágazat működésének a szabályait úgy írja át a Fidesz–KDNP, hogy az állam, illetve a kormányoldallal szimpatizáló üzleti körök felé lejtsen a pálya. „A sikeres vállalkozóknak számítaniuk kell arra, hogy vállalkozásaikban részesedést kérnek majd a klientúra emberei, illetve az állam. A multinacionális hátterű cégek anyavállalatainak arra kell készülniük, hogy az állam továbbra is egyre többükre feni a fogát” – jegyezte meg.

Van azonban ezzel ellentétes vélekedés is. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági elnöke az MTI-nek küldött elemzésében éppen arról írt, hogy a növekedés beindulásával a vállalati különadókat a kormány óvatosan elkezdi kivezetni a rendszerből, és 2015-től annak függvényében csökkenthetik a banki pluszadókat, hogy a bankrendszer elkezd hitelezni. "Paradox módon azt gondolom, hogy a gazdaság centralizációjával ellentétben egy kicsit decentralizált gazdaságpolitikát fog folytatni a Fidesz, és az a személyes érzésem, hogy a Fidesz kevésbé erős kézzel fogja majd a gazdaságot, mint azt az elmúlt négy évben tette" – mondta Heim Péter. Három kiválasztott területen – a pénzügyi szektorban, az energetikában és a közműszektorban – azonban szerinte is megmarad az állami szerepvállalás, még ha a centralizációs hullám az idei év végével ki is fullad.

Kiszámíthatóbb környezet, különadókkal és lassú növekedéssel

„A szabályozói környezet talán már kiszámíthatóbb lesz, az adórendszerben várhatóan nem lesznek nagy változások, hiszen, amit nagyon akartak, már megcsinálták, és ha a kormány meglépi az utolsó devizahiteles csomagot, akkor már a forint gyengülésétől sem kell annyira tartania” – vetítette előre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte az adórendszert érintő egyetlen kósza és távlati ígéret a következő ciklusban várhatóan nem fog beteljesedni, vagyis nem csökken 10 százalék alá az egységes adókulcs, miként azt Orbán Viktor pár hónappal ezelőtt egyszer megfogalmazta.

„A költségvetési hiányra a továbbiakban is nagyon oda fognak figyelni, márpedig az szja-csökkentés sokat kivenne az államkasszából, és ezt valahogyan ellentételezni kellene” – vetette fel Török Zoltán. Szerinte ehhez vagy jóval erősebb gazdasági növekedésre lenne szükség, és arra, hogy az ebből származó pluszpénzt ne költsék el másra, vagy más – például forgalmi típusú – adók emelésére, amire szintén nincs reális esély.

Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezető kutatója arra számít, hogy a kormány a jövőben az unió felé konszolidáltabb, kiszámíthatóbb politikát fog folytatni, de a multik és a bankok továbbra sem járnak majd jól a kormány gazdaságpolitikájával. Ha esetleg szükség lesz kiigazításokra, akkor várhatóan rájuk rakja majd a terheket, fogalmazott a kutató.

Ami pedig az életszínvonalat és a növekedési kilátásokat illeti, sok jóra nem számítanak az elemzők. Az után, hogy Magyarország az elmúlt kormányzati ciklusban sem közeledett a fejlett nyugat-európai országok színvonalához, sőt, a környező országok is elhúztak tőlünk, Duronelly Péter a következő ciklusban is erőtlen, lassú gazdasági növekedésre számít. Szerinte az európai trendekkel együtt mozgó ipar lehet az, amelyik kedvező konjunkturális környezetben némi támaszt adhat a magyar gazdaságnak. A kormány ezért is hirdette meg és erőlteti az iparosítást, de ez összességében aligha teremt tömegesen munkahelyeket. A modern ipar ugyanis egyre tőkeintenzívebb, egy-egy új gyár nem kínál emberek ezreinek állást, ezért, ahogy az elmúlt négy évben is jellemző volt, alig jön majd létre új munkahely az országban, mutat rá a közgazdász. Néhány látványberuházás elindulhat a most induló ciklusban, de mivel a cégeket jelentős kedvezménnyel lehet csak idecsalogatni, egy-egy új munkahely drága lesz a magyar adófizetőknek, és Duronelly szerint látványos lesz a vidék leszakadása.

A gazdaságnak sem mindegy a kétharmad

Lényegében egyetlen szavazókörön, egy budapesti körzeten múlik, hogy lesz-e kétharmados többsége a Fidesz–KDNP pártszövetségnek az új parlamentben. (Végeredmény április 12-én várható.) Ez főként közpolitikai értelemben számít (például az Alaptörvény módosítása csak kétharmaddal lehetséges, a Legfőbb Ügyészség, az Alkotmánybíróság működésébe kétharmados törvénnyel lehet belenyúlni, és nem mindegy a bíróknak sem, hogy feles vagy kétharmados törvényalkotói hatalom van-e). A gazdaságpolitika vitele szempontjából is meghatározó a végeredmény, gazdasági kérdéseknél is vannak kétharmados törvények. Ilyen például az Alkotmányba varrt adósságszabály, de azt is kétharmados törvényben rögzítették, hogy csak egykulcsos személyi jövedelemadó lehet Magyarországon.