Mi a telefonkönyvek jövője?

A telefonkönyv még mindig létezik, és milliós nagyságrendben terjesztik is az országban. A kkv-k és a vállalkozók szívesen hirdetnek benne, mert annak helyi elérése és célzottsága miatt. A kiadványt számos visszaélés is kíséri, ezekből fantomcégek akár tízmilliókat is gyűjtenek. A megtévesztés azonban elkerülhető.

Nemrég jelent meg a Hírközlési Hatóság (NMHH) új rendelete, ez szabályozza, hogy ki és milyen feltételekkel adhat ki telefonkönyvet. A telefonkönyv kiadására régebben és most is az úgynevezett egyetemes szolgáltatók kötelezettek.

Egyetemes szolgáltatói státuszra pályázni lehet, vagy pedig a hatóság erre az adott szolgáltatót kijelöli - ez történt az NMHH 2014 április 9-i határozatában is. A kijelölés híváskörzetek alapján történt, és a korábbi leosztás gyakorlatilag megismétlődött a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC esetében is. A megújításra azért volt szükség, mert a korábban hatályos szerződések körülbelül egy éve megszűntek.

A Magyar Telekom hosszú időn keresztül a Magyar Telefonkönyv Kiadó Kft.-vel (MTT) mint alvállalkozóval végezte a kiadást, de ez az együttműködés 2012-ben megszűnt. A Telekom a kiadást cégcsoporton belülre kívánta hozni, és ennek érdekében leánycégével, az Origo Zrt.-vel írt alá együttműködési megállapodást a Telefonkönyv kiadásáról. Ebben a minőségben tehát az Origo képviseli a Magyar Telekomot a piacon, és idén ősztől együtt adják ki - országos terjesztéssel - a Területi Telefonkönyveket.

Mi változott?

Érdemi változás két ponton következett be. Egyrészt a frissítési gyakoriság az internetes hozzáférés esetében. A korábbi folyamatos frissítés helyett értelemzésünk szerint hetente kell internetes összesített névjegyzéket készíteni. A másik változás, hogy korábban - ha egy körzetben több könyv is megjelent - az előfizető csak arra volt díjmentesen jogosult, amiben ő is szerepelt. Az új rendelet szerint igénybejelentés esetén az előfizető az adott teljes híváskörzet példányára jogosult.

Ugyanakkor piaci alapon más is megjelentethet nyomtatott telefonkönyvet, amihez az adatokat - térítés ellenében - elsősorban az említett 3 szolgáltatótól vásárolhatja meg. Ilyen jellegű piaci igényről az Origo Zrt. egyelőre nem tud.

Csalások

A piaci alapú telefonkönyvek megjelentetésekor érdemes szót ejteni a visszaélésekről is. A google a telefonkönyv csalás kifejezésre ilyen címeket dob ki:

• Kamu telefonkönyvvel csaltak ki közel negyvenmilliót.
• A telefonkönyves csaló visszatért.
• Ne dőlj be az újabb telefonkönyv átverésnek!
• Telefonkönyves átverés lemondólevéllel.
• Telefonkönyves csalás ügyében vizsgálódik az NFH.

Az eredmény általában tízmilliós nagyságrendű bevétel a csalók oldalán, és ugyanekkora kár a megtévesztett fogyasztóknál. Mindezek ellenére korántsem vagyunk kiszolgáltatva a csalóknak. A csalás ugyanis általában a megtévesztésen alapul, azt pedig elkerülhetjük.

Mi is történik? A telefonkönyvet a legtöbben anno a Matávval azonosították, ma pedig a Telekommal társítják. Mit jelent ez küllemében? Nagy T betű, magenta színek, Telekom szerű megjelenés. A csaló cégek jellemzően valamilyen címlista alapján számlalevelet küldenek több száz, vagy több ezer cégnek, és várják a befizetéseket. A számlaleveleket sokszor e-mailes vagy telefonos kommunikáció kíséri. A telefonkönyvben való megjelenést ígérik, illetve azt, hogy a hirdető bekerül valamilyen online adatbázisba. A számlák sokszor valamilyen magenta elemmel készülnek, illetve megtévesztésig hasonlítanak egy Telekom által kiállított TV előfizetés vagy sima mobilszámlához.

Az esetek többségében valami látszatmegoldással próbálnak úgy tenni, mintha teljesítették volna a vállalást. Az interneten belistázzák a cégeket egy senki által nem látogatott oldalra, vagy pár “telefonkönyv” elkészül, de annak darabszáma nem haladja meg egy kamaraszínház nézőinek számát. Viszont megtévesztés esetén a szerződésből fizetés nélkül is kiléphetünk, tehát egy ilyen “teljesítés” esetén a megrendelési értéket nem követelhetik a csalók.

Hol érdemes megjelenni?

A csalók ellenére van megbízható partner, a telefonkönyv továbbra is létezik. Az NMHH rendelet értelmében elsősorban az egyetemes szolgáltatók kötelezettek a telefonkönyv kiadására. Az egyetemes szolgáltatók képviselői mögött viszont olyan nagymúltú cégek állnak, akiknek alapvető érdeke és egyben kötelezettsége is, hogy megfelelően informálják ügyfeleiket. Ez jelenti az ilyen információs kiadványok pontosságát (ehhez az előfizetők közreműködésére is szükség van az adatváltozások bejelentésével), illetve azok elkészítését és terjesztését.

Magyarországon 132 éve jelenik meg telefonkönyv, az első kiadványt 1882-ben vehették kezükbe a felhasználók. Az első telefonközpont ekkor már közel egy éve működött. Elmaradásunk a világtól nem volt sok, ugyanis az amerikai New Havenben nyomtatott, a világ első telefonkönyve 1878-ban csupán egy oldalas volt. Hazánkban a Telefonkönyv kiadás és terjesztés sokáig a Postához kapcsolódott, majd a Matáv feladata lett. A rendszerváltás után a társaság sokáig az MTT-vel dolgozott együtt, majd 2014-ben az Origo Zrt.-vel szerződött a telefonkönyv kiadására.

Az Origót kiadó Origo Zrt. Kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom.