Öt ok, ami miatt messze még a válság

Az elmúlt évben látott tőkepiaci hegymenetet követően bizonyára több befektetőben is felmerült, hogy előbb-utóbb kifulladhat a tőzsdei bika. A nagy kérdés azonban az, hogy mikor kerülhet erre sor?

Ennek megválaszolására New York University és a Harvard Business School két professzorának, Jeffrey Wurglernek és Malcolm Bakernek a tanulmányát vettük alapul. Az elmúlt fél évszázadra visszanyúló megfigyeléseik alapján az alábbiakban felsorolt indikátorok igen jó előrejelző eszköznek számítottak. Jelen esetben 2014 első negyedévét 2000 első negyedévével hasonlítottuk össze, utóbbi ugyebár a tech lufi kidurranása előtti állapotot tükrözi.

1. Tőzsdei kibocsátások (IPO) volumene

Jay Ritter, a University of Florida pénzügyi professzora 2000 első három havában 123 IPo-t jegyzett le, míg idén az első negyedévben „csipán” 58 tőzsdei kibocsátásra került sor az USA-ban.

2. Tőzsdei kibocsátások (IPO) hozama

A 2000 első negyedévében debütáló részvények első napja csaknem duplázódást (+96%) eredményezett a kibocsátási árhoz képest, míg 2014 első három havában „csak” 22 százalékos növekedést tapasztalhattunk.

3. Osztalékhozam

A professzorok a tanulmányukban két csoportra osztották a részvényeket: osztalékpapírokra, illetve spekulatív jellegű részvényekre, melyek elsősorban inkább árfolyammozgásuk révén biztosíthatnak hozamot a befektetőknek.

A két csoport esetében a múltra és a jelenre is megvizsgálták a részvények relatív értékeltségét. Ezek szerint amíg az S&P 1500 komponensei közül 2000 márciusában a spekulatív részvények 43 százalékkal mozogtak magasabb értékeltség mellett, mint az osztalékpapírok, addig most a prémium csupán 26 százalék.

4. Részvényforgalom

Fontos mutatónak számít még a részvények forgási sebessége is, ahol szintén nagyobb eltérést láthatunk a két vizsgált időszakot összehasonlítva. Amíg 2000 első negyedévében az NYSE-n jegyzett részvények (már ami a darabszámot illeti) 89 százaléka fordult meg évesítve, addig 2014 első negyedévében csupán az 58 százaléka.

5. Tőkeemelésből származó készpénz

A vállalatok beruházásaik finanszírozása érdekében a hitelfelvétel mellett tőkeemelést hajthatnak végre. Amíg a tőkeemelésekből befolyt bevételek a 2000-es évek elején a vállalati készpénzállományok 20 százalékát adták, addig idén csupán a 11 százalékát.

Következtetés

A fentebb felsorolt megfigyelések egyike alapján sem jelenthető ki, hogy a piac olyannyira túlfűtött lenne, mint 2000 márciusában.