Putyinnak igaza lett, csak nem úgy

2410710 Russia, Novo-Ogarevo. 04/11/2014 April 11, 2014. President Vladimir Putin before a meeting with the permanent members of the Russian Security Council, in Novo-Ogaryovo. Alexei Druzhinin/RIA Novosti

Az orosz elnök fittyet hány a szankciókra, és fenyegeti Ukrajnát. Azt mondta, következményei lesznek az ukrán akciónak, és valóban: bóvli közelébe minősítették Oroszországot. A magabiztosságát valószínűleg vaskos tartalékaira alapozza, ez azonban megtévesztő lehet.

Vlagyimir Putyin csütörtökön arról beszélt, hogy a kijevi kormányzat keleti régiókban végrehajtott „antiterrorista” akciójának következményei lesznek. Az orosz elnök minden bizonnyal fenyegetésnek szánta ezt a kijelentést, de arra talán maga sem gondolt, hogy a szavai visszafelé is elsülhetnek.

Putyin végig erősnek mutatja magát, így azon a csütörtöki sajtótájékoztatón is, amelyen megkérdezték, hogy az amerikai és európai szankcióknak milyen következményei lehetnek az orosz gazdaságra. Az elnök az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint azt mondta: alig fogják megérezni, lehet, hogy az adósságra majd kicsit többet kell költeni, de a szankciók még előnyére is válhatnak Oroszországnak.

A szankciók szerinte hozzájárulnak ahhoz, hogy „offshore-mentesítsék” Oroszországot, és jobb gazdasági környezetet teremtsenek. „Ebben benne van az adórendszer, a stabilitás, a kamatszint, a bürokrácia és a korrupció elleni harc, és sok minden más” – sorolta Putyin. Gondolatmenetét kiegészítette azzal is, hogy a szankcióknak hála az orosz közigazgatás rákényszerül, hogy keményebben dolgozzon a gazdaság függetlenítéséért, például egy nemzeti fizetési rendszerért.

Ötletekkel tele van az orosz elnök feje. A nemzeti fizetési rendszerről szőtt álmait viszont nehezíti, hogy – mint azt ő maga is elismerte – az orosz bankkártyás fizetés 90 százalékban a Visa és a Mastercard amerikai cégek kezében van. Ez az a két cég, amely az amerikai szankciók miatt felfüggesztette a Rosszija Bank ügyfeleinek kiszolgálását. A bank igen közel áll Putyinhoz, az egyik nagy tulajdonos például az elnök magánbankára. Putyin keserűen csak annyit mondott, hogy sajnálja, hogy a Visa és a Mastercard politikai befolyás alatt áll. A függetlenített fizetési rendszer mellett még azt is felvetette, hogy az amerikaitól független, orosz internetet kellene létrehozni.

Leminősítés

Szorult helyzetben is meglátni a jót szép emberi erény, de érdemes gyanakodni, amikor a rózsaszín világról egy politikus beszél. A Putyin által emlegetett következmények ugyanis valóban bekövetkeztek, de egyáltalán nem Oroszország előnyére. A Standard and Poor’s hitelminősítő pénteken BBB mínuszra módosította az orosz devizaadósságot, ez a szint egyetlen lépcsőre van a befektetésre nem ajánlott szinttől, vagyis a bóvlitól. A hitelminősítő negatív kilátást hagyott életben, vagyis arra számít, hogy a jövőben újra leminősítik majd az oroszokat.

A hitelminősítő indoklása szerint az orosz gazdaságra bénítóan hat a tőke menekülése. Minden olyan lépés ugyanis, amely mélyíti az ukrán–orosz konfliktust a befektetők elbizonytalanodásához vezet. Az amerikai és európai szankciókra Putyin csak legyintett, holott a tőke menekülése már most óriási áldozatot jelent az oroszoknak – idén az első három hónapban több mint 50 milliárd dollár (10 ezer milliárd forint) hagyta el az országot.

A gazdasági növekedést idénre 2 százalék fölé várták a konfliktus előtt, most viszont már az a kérdés, hogy stagnálásközeli szinten lehet-e tartani egyáltalán az országot. Ez még inkább lelombozza a befektetőket, így Oroszország egy olyan lefelé tartó spirálba került, amelyből kitörni biztosan nem lehet a putyini erőfitogtatással.

Erősnek mutatja magát

Az orosz jegybank pénteken kamatot emelt. Timothy Ash, a Standard Bank londoni elemzője szerint „tekintve, hogy a gazdaság recesszióközeli állapotban van, és az infláció középtávon várható alakulása sem veszélyes, azért emeltek kamatot, mert aggódnak a szankciók hatásai, és a tőkekiáramlás miatt”. Tehát a magabiztosság putyini álarca mögött egy nagyon is aggódó Oroszország áll. És van is miért aggódniuk.

Oroszország csütörtökön megpróbált dollárkötvényt kibocsátani, de nem tudott, mert a befektetők olyan magas hozamot kértek volna cserébe, ami már nem érte volna meg. A Bloomberg szerint ezzel az elmúlt nyolc kibocsátási kísérletből már hétszer koppantak az oroszok. A kibocsátást egészen biztosan nem a globális hangulat akadályozta meg, mert ugyanezen a napon Lengyelország el tudott adni dollárkötvényt, méghozzá úgy, hogy a tervezett 10 helyett 11,7 milliárdot vittek el a befektetők, akkora volt az érdeklődés.

Az orosz államadósság GDP-hez mért arányát Magyarország megirigyelné, tavaly év végén csak 13 százalék volt. A mértékével nincs is gond, de a visszafizetése problémás lehet. Az az összeg, amelyet a következő 12 hónapban vissza kell fizetni, tavaly a harmadik negyedév végén 155 milliárd dollár volt, az év végén viszont már 192 milliárd. Timothy Ash ezt nevezte Oroszország gyenge pontjának.

Hatalmas, de gyorsan fogy

A Moody's kimutatása szerint a legnagyobb orosz vállalatoknak magukban is van elég tartalékuk, hogy egy-másfél évig túléljenek, és az orosz állam tetemes, több mint 470 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkezik. Vagyis Oroszország aligha fog az idén csődbe menni, de ezzel együtt nem túl biztonságos taktika hosszú távon a tartalékokból való fizetésre berendezkedni. A 2008–2009-es válság kevesebb mint egy év alatt mintegy 200 milliárd dollárt emésztett fel a körülbelül 500 milliárdos devizatartalékból, ezt azóta sikerült visszapótolni. A válság tapasztalata két dologra világít rá: egyrészt, hogy az orosz tartalék valóban tetemes, másrészt arra, hogy ha baj van, nagyon gyorsan tud fogyni. Ez már el is kezdődött: a Bloomberg adatai szerint tavaly év végétől április elejéig 40 milliárd dollárral csökkent a devizatartalék (ez több, mint amennyi Magyarországnak összesen van).

Ennek részben az az oka, hogy az orosz jegybanknak az ukrán válság kitörése óta segítenie kellett a rubel árfolyamát, amely így is több mint tíz százalékot gyengült (ez olyan mértékű, mint ha a forint 300-ról 330-ra gyengülne az euróval szemben). Ez, a tőke menekülésével és a sikertelen kötvénykibocsátásokkal együtt olyan környezetet teremt, amelyben a tartalékok ismét gyorsan apadni tudnak.

A rubel gyengülése pedig Putyint sem hagyhatja teljesen hidegen, ugyanis előbb-utóbb felpörgeti az inflációt. Az IMF előrejelzése szerint idén közel 6 százalék lehet az áremelkedés üteme Oroszországban, vagyis durván elszálló árakat kockáztat Putyin, ha a jelenlegi úton tartja a gazdaságot. A jelenlegi út pedig – ahogy a Standard and Poor's felvázolta – a bóvliba vezet.