Itt még az Isten keze is lefagyott

A magyar lakásokba több ezer kilométerről érkezik az orosz gáz. Elmentünk megnézni, mi van a gázvezeték másik végén. Jégvilágot találtunk, és egy pezsgő várost, ahol a lakók egyetlen célja, hogy a felszínre hozzák a gázt.

Nincs abban semmi különös, ha egy város utcáin kutyák szaladgálnak. Minden reggel jön a 7-es busz, a fedett megállóban várják az emberek. A lomtalanító teherautó járja az utcákat, szedi össze a fölösleges holmit. A boltokban friss banán, paradicsom és ananász is akad. Nincs ebben semmi különös, leszámítva, hogy Novij Urengoj Észak-Szibériában fekszik, 60 kilométerre a sarkkörtől, 300 kilométerre a legközelebbi településtől.

A helyi legenda szerint szállt az Isten a föld fölött, és szórta a jószágokat az embereknek. Van, ahova gyémántot, van, ahova aranyat vagy más értékes érceket osztott ki, de amikor a mai Novij Urengoj fölött szállt, lefagyott a keze, ezért nagy gazdagságot jelentő jószágokat ejtett ki, így jutott a terület a hatalmas ásványkincsekhez, elsősorban kőolajhoz és földgázhoz.

További képekért kattintson a fotóra! Fotó: Jankovics Soma - Origo

Mindez egy olyan város legendája, amelyet mindössze 1973-ban alapítottak, akkor érkezett ide az első, négy vagonból álló konvoj, miután két évvel korábban felfedezték a hatalmas szénhidrogénvagyont. Van némi irónia abban, hogy ez az őstörténet a Szovjetunió delelőjén született, mégis tökéletesen adja vissza a város lényegét. A több mint 100 ezer lakosú, 54 nemzetiséget összeforrasztó város létezésének értelme ugyanis csakis a gáz- és olajtermelés.

A gázvagyon nélkül aligha lenne itt bármi, valószínűleg csak a körülbelül 14 ezer őslakos nyenyec élne a Jamal-Nyenyec Autonóm Régió ezen részén. A nyár 30-35 napig tart, „nálunk is volt nyár, csak aznap épp dolgoztam” – tréfálkoznak errefele. A havat teherautókkal kell kivinni a városból, a talaj egész évben fagyott, a hőmérséklet egyik pillanatról a másikra több tíz fokot tud esni, miközben az egész évben fújó szél csontig viszi a hideget. Ezen a helyiek próbálnak túllendülni például rózsaszínre díszített fával, virágzó tavaszt közvetítő óriási falfestménnyel és az épületek gazdag teleültetésével.

Gazpromváros

Novij Urengoj a Gazprom városa, a vállalat szervezte azt a médiatúrát, amely a tervezett Déli Áramlat gázvezeték mentén fekvő újságírókat vitte el a termelés helyszínére. Ez az az állami tulajdonban lévő vállalat, amely gázzal látja el a háztartásokat Európában és Ázsiában. Nagyrészt az a gáz hevíti a magyar tűzhelyeken rotyogó gulyáslevest, amelyet az urengoji és a szomszédos gázmezőkről a felszínre hoznak. Ha nem számítjuk az átjátszóállomásokat és a gáztárolókat, akkor az itt kinyert gáz a több mint 5000 kilométert körülbelül hat nap alatt teszi meg, mire a magyar lakásokba kerül.

A Jamal-Nyenyec Autonóm Régió vagyona adja a Gazprom körülbelül 500 milliárd köbméteres gáztermelésének 90 százalékát. Az urengoji termelés csúcsa 1987-ben volt, 306 milliárd köbméterrel, de azóta csökkent a felszínre hozott gáz mennyisége, jelenleg 100 milliárd köbméter körül van, ami a Gazprom összteljesítményének ötöde. A környék azonban a világ legnagyobb gázmezőjét rejti, így folyamatosan fúrják az új kutakat, amelyekkel Novij Urengoj is egyre több gázt adhat a jövőben.

További fotókért kattintson a képre! Fotó: Jankovics Soma - Origo

A Gazprom nem jött volna létre az urengoji gáz nélkül, és a város sem lenne a Gazprom nélkül. A vállalatot a helyi gázmezők felfedezése után, 1978-ban alapították. Vagyis lényegében a gázmezőre szervezték meg azt a céget, amely ma az orosz állami külpolitikai arzenáljának az egyik legfontosabb fegyverét jelenti. Cserébe Novij Urengojban egyetlen iparág van, az energiaipar.

A várostól északra jelenleg tizenhat telepen termelik ki a gázt. Mindegyik telep egy pókhálószerű gázcsőrendszer közepén ül, a csövek a telepenként több tucat kutat kötik a központi épületrendszerhez. Az urengoji mező három földrétegbe zárt gázhalmazt jelent, a legfelső körülbelül 1 kilométer, a legalsó közel 4 kilométer mélyen fekszik. A teljes itteni vagyon annyi gázt jelent, hogy 2100-ig tervezték üzemeltetni ezeket a telepeket. A gáz felszínre hozása és feldolgozása 1000 köbméterenként nagyjából 50 dolláros költséget jelent (összehasonlításul: Magyarország 400 dollárért veszi a gázt).

Jó fizetés, drága élet

A Gazprom helyi, kitermeléssel foglalkozó leányvállalata 12 ezer embert foglalkoztat, vagyis a város lakosságának csak közel 10 százalékát – a többi több mint 90 ezer ember az ő életüket szolgálja ki. A Gazprom átlagos dolgozója 70 ezer rubelt (420 ezer forint) keres, de ez a különböző pótlékokkal 100 ezer rubel (600 ezer forint) fölötti összegre is hízhat.

További fotókért kattintson a képre! Fotó: Jankovics Soma - Origo

A fizetés tehát a körülbelül 30 ezer rubeles (180 ezer forint) orosz átlaghoz képest igen jó, viszont a város cserébe drága, mert a gázon kívül semmit nem termelnek maguk, mindent a távoli városokból, elsősorban repülőn kell ideszállítani. Az itteni házak (eleinte fa, majd panel, manapság pedig téglaház épül) alapanyait is távolról hozzák, így a lakások is borzasztó drágák. A négyzetméterenként 100 ezer rubeles ár azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres lakásért 6 millió rubelt (36 millió forint) is elkérnek. Viszont a friss banántól és ananásztól kezdve minden van. Egy kiló narancs 102 rubel (600 forint), egy kiló zöld alma 130 rubel (780 forint), egy csomag fülpiszkáló 32 rubel (200 forint). Egy Mazdát 1 millió rubelért (6 millió forint) lehet megvenni, és literenként 37 rubelért (222 forint) megtankolni.

Szergej Mazenov, a leányvállalat vezérigazgatója szerint a zord időjárás ellenére azért maradnak, mert szeretik az északot, szeretik ezt a kemény életet. Ennek ellenére találkoztunk olyan helyivel, aki mihamarabb szeretne elköltözni Európába (így nevezte az Urál hegységtől nyugatra fekvő orosz országrészt). Azt mondta, azért költözött ide tíz éve, mert a lánya asztmás, és a száraz levegő jót tesz a tüdejének, viszont a lány érettségije után el akar költözni. Nem a rossz idő az egyetlen baja, a hosszú téli sötétséget is nyomasztónak tartja.

Befektetés a város

A Gazpromnak viszont szüksége van a dolgozókra, ezért hatalmas összeget, évi 3 milliárd rubelt (18 milliárd forint) áldoznak a város szociális támogatására, kulturális- és sportéletére. Szergej Mazanov úgy fogalmazott, hogy „befektetés a város”, mert tovább akarnak terjeszkedni a termeléssel a régióban, és a Jeges-tengerre is ki akarnak merészkedni.

További fotókért kattintson a képre! Fotó: Jankovics Soma - Origo

A Gazprom jelenléte ennek megfelelően szinte minden felületről visszaköszön. „Az leszek, ami a papám” – áll az óriásplakáton, ahogy egy kisfiú védősisakban és franciakulccsal a kezében vigyorog a Gazprom logója alatt. A G betűn kis lángocskával égő Gazprom felirat megtalálható szerte a városban, például a sportcsarnok járólapján, vagy az iskola összes falitábláján. A gazdagon felszerelt – és belül olasz márvánnyal ékített – kulturális központ aulájában a mennyezetről egy kék glóbusz lóg le, amelyet háromszögű rács hálóz be. Ugyanez a jelkép a Gazprom-leány központja előtt is megtalálható, és azt jelképezi, hogy a Gazprom látja el gázzal a Földet. Az egyik óvoda termében az európai gázhálózattal ismerkedhetnek a néhány éves gyerekek (a térkép fölött kis Gazprom-zászlócska). A város határában Novij Urengoj jelképe: egy vasmacskaszerű szobor, lapított V, középen hosszanti csíkozású rúd (a kettő a gázt és az acélt jelképezi), a V egyik szárán kis lángocska ég.

A Gazprom támogatásával azok is találnak szállást a hostelben, akik csak ideiglenes munkára érkeznek a városba. Egy főnek egy hónapra 3600 rubel (22 ezer forint) a bérleti díj, egy család pedig körülbelül havi 7000 rubelért (42 ezer forint) tud apartmant bérelni a jól felszerelt szálláson.

Oxigénkoktél a gyerekeknek

A városban nyolc óvoda fogadja a gyereket, amíg a szülők dolgoznak (az apuka például két hétig a tundrán). Ebből kettő kifejezetten a gyerekek egészségügyi rehabilitációjára specializálódott – erre az extrém klíma miatt van szükség. A kiemelt óvodába három hónapra kerülnek a gyerekek (vagy akár tovább, ha szükséges), de valószínűleg maradnának tovább is. A fejlesztésüket szolgálja az igényüknek megfelelően az oxigénkoktél (oxigénnel felhabosított édesség), a sóbarlang, a masszázs, a szolárium, a mágneskezelés, a pancsolómedence.

További fotókért kattintson a képre! Fotó: Jankovics Soma - Origo

A gyerekek tehát már igen fiatalon átérezhetik a lefagyott kezű Isten által ide osztott gazdagságot. A kényeztetés mellett izom-, mozgáskoordináció- és látásfejlesztéssel is foglalkoznak, de van saját fogorvosuk is. Mindez a Gazprom támogatásának (nem árulták el, mennyi) köszönhetően havi 3000 rubelbe (18 ezer forint) kerül csak a szülőknek. A Télapó-óvoda igazgatója szerint a beteg gyerekeket sokkal könnyebb így kezelni, mintha kórházba fektetnék be őket, ráadásul eltanulhatják a helyes életmódot, amelyet utána a szülőknek is átadhatnak.

A városban több mint húsz iskola működik, közöttük van a Gazprom-technikum, amely annak ellenére magániskola, hogy a Gazprom maga állami vállalat. A technikumot az egyik legjobb orosz iskolának tartják, a diákok felének a Gazprom ösztöndíjával ingyenes, a másik felének pedig 80 ezer rubelbe (480 ezer forint) kerül egy év. A diákok 90 százaléka Novij Urengoj-i, de van 10 őslakos nyenyec származású is. A 10. évfolyamban lépnek be az iskolába, két évig a sima általános képzésben részesülnek, majd a 12–13. évfolyamon kapnak szakképzést (villanyszerelő, gépész, gázipari technikus, gazdasági, könyvelési tanulmányok).

A diákok negyede továbbtanul, de 80 százalékuk végül a Gazpromnál köt ki.

Mi lesz a Déli Áramlat sorsa?

Oroszország a Déli Áramlat nevű gázvezetéket építené ki a Fekete-tengeren és a Balkánon át – a vezeték Magyarországot is érintené. A vezeték nem jelentene több vagy olcsóbb gázt, a lényege inkább geopolitikai, ugyanis így a gáz Ukrajna kihagyásával juthatna el a Balkánra. A Telegraph hétfőn arról írt, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette a bolgár politikusokat, hogy ne közeledjenek Moszkvához, az üzenet lényege pedig az volt, hogy az EU nem támogatja a Déli Áramlatot. Hivatalosan az EU nem állított akadályt a projekt elé, de a Telegraph szerint ez azt jelenti, hogy a Déli Áramlat „politikailag halott”.

Szergej Mazanov, a Gazprom Novij Urengoj-i leányvállalatának vezérigazgatója az érintett délkelet-európai országok újságíróinak válaszolt a Déli Áramlattal kapcsolatos kérdésre, bár a cég figyelmeztetett, hogy ők csak a termelésért felelősek, az európai exportért nem. „Szüksége van az önök országának a gázra? – kérdezett vissza a sajtótájékoztatón. Azt mondta, hogy szerinte a Déli Áramlatot meg fogják építeni, és ezért a Gazprom minden szükséges lépést megtesz. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy őket, mint a termelő leányvállalatot nem érinti az orosz–ukrán konfliktus, nem csökkentették a termelést. Ha Európának nem kell a gáz, akkor Ázsia felé fordulnak – állította. A termelő Gazpromot a konfliktus annyiban érinti, hogy az új fúrófejek nagy részben amerikai eszközök, amelyekre esetleg vonatkozhat majd egy kereskedelmi szankció. Szerinte „az amerikai cégnek kell eldöntenie, hogy akarnak-e velünk üzletelni. Mi akarunk.”