A vidékfejlesztési miniszter, egyben a Hungarikum Bizottság elnöke azt mondta, az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön azon értékek közé, amelyeket az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.
A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon.
A lépés indoka az, hogy olyan uniós jogszabályok készülnek Brüsszelben, amelyek az Európában nem őshonos növények betiltását akarják elérni. Márpedig az akác az 1700-as években került az Alföldre, és Magyarországon van jelenleg Európa akácerdeinek fele, a magyar méztermelés bevételeinek nagyobb részét pedig az akácméz adja.
A döntés hátteréről korábbi cikkünkben olvashat.