Káslerék bírósági ügye még 2011-ben kezdődött. A házaspár egy olyan banki gyakorlatot támadott meg, amely teljesen egységes volt. Ennek lényege, hogy a bank alacsonyabb árfolyamon adta, de magasabb árfolyamon hajtotta be a hitelt az adósoktól, vagyis folyósításkor devizavételi árfolyamot, a törlesztések beszedésekor pedig eladási árfolyamot alkalmaztak. A kettő közötti különbség az úgynevezett árfolyamrés, amelynek a nagysága a hitelszerződés futamideje alatt változhatott is, és Káslerék szerint ezen a bank indokolatlanul nyerészkedett.
Az ügyben 2012 nyarán már született egy jogerős ítélet, amelyben a bíróság Káslerék javára ítélt, de ezt az ítéletet az OTP megtámadta a Kúrián. A Kúria viszont nem tudott döntést hozni, ezért az Európai Unió luxemburgi bíróságához fordult. Ez utóbbi testület pár héttel ezelőtt úgy határozott, hogy nem ő az illetékes a kérdésben, hiszen a Kúriának kell tudnia megállapítani, hogy az árfolyamrés miatt tisztességtelen-e a hitelszerződés, illetve, hogy az árfolyamrést érthetően és világosan fogalmazta-e meg a bank a szerződési feltételek között.
A Kúria már áprilisban jelezte, hogy még a nyári ítélkezés előtt meghozza az ítéletet, viszont a jogegységi döntésre valószínűleg őszig kell várni. Ezt követheti a kormány devizahiteleseket mentő csomagja.