Nem győzte meg az NGM érvelése a kutatócéget

A drágulás hatása átmeneti lehet.

Egy áprilisi kutatásra válaszolt tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium, ám a Policy Agenda szerint az NGM érvelése nem állja meg a helyét. Íme a viszontválasz.

Továbbra sincs egyetértés a Policy Agenda kutatócég és az NGM között, pedig elvileg mindketten ugyanazt az adatsort vizsgálják és értelmezik. Mint ismert, a Policy Agenda egy áprilisi kutatása azt az eredményt hozta, miközben a foglalkoztatottsági adatok dinamikusan növekszenek, az államháztartás foglalkoztatottságokhoz kapcsolódó bevételei ennek csak töredékével emelkedtek.

Az NGM tegnap publikált álláspontja szerint a kutatócég eredményei azért sántítottak, mert nem a megfelelő hónapokat hasonlították össze. A Policy Agenda most újra elvégezte ugyanazokat a számításokat, ezúttal az NGM által javasolt hónapokat hasonlítva össze.

Viszontválasz

A cég szerint a kutatás alapvető állításai az új számítások tükrében is megállják a helyüket.

"A Policy Agenda ismételten elvégezte a számításokat, amelyek alapján továbbra sem látszanak a megemelkedett szja-bevételek," mondta az Üzletrésznek Krausz Péter, a Policy Agenda vezető elemzője.

Az NGM véleménye szerint az idei év januári szja-bevételeket nem szabad figyelembe venni a számítások során, mivel ott még a 2012 végén meglévő félszuperbruttó adózás éreztette hatását.

"Amennyiben csak ezt az időszakot vesszük figyelembe, akkor a közfoglalkoztatási és a közszféra létszámnövekedését is ez alapján vizsgáljuk. A családi adókedvezmény korrekciójával együtt ezen két területen 2013-hoz képest a két hónapot nézve 4 milliárd forint többlet folyt be a költségvetésbe," mondja Krausz Péter, kihansúlyozva, hogy az állami összköltségvetés szempontjából ennek nincs hatása, hiszen egyik „zsebből megy át a másikba”.

A szakemberek ezek után az szja bevételek növekményéből levonták ennek a változásnak a közszférára eső - becsült - részét. Az emelkedés mértéke így az NGM által jelzett bruttó 7- és nettó 5,8 százalék helyett már csak a 3,7 százalékos értéket éri el.

"Ez a növekedés továbbra is alacsony," véli Krausz Péter. "A KSH kereseti statisztikája szerint ezen hónapokban 5,4%-kal nőttek a bruttó keresetek a versenyszférában, és ugyanezen szektorban 2,4%-kal emelkedett az alkalmazottak száma. Ha ezt nézzük, akkor kb. 8%-kal kellett volna nőnie az szja-bevételnek a versenyszféra ágát nézve. Ez pedig 4,3%-os különbség ahhoz képest, amit a Magyar Államkincstár költségvetési adatokra vonatkozó anyagából kiolvasható"

Az okok és a következtetések is megállják a helyüket

Krausz szerint az NGM érvei az eredeti kutatás okokat illető sejtéseit sem kérdőjelezik meg. Egyrészt a létszámnövekedés mögött nem biztos, hogy 8 órás bejelentett munkahelyek állnak. Ezen kívül szinte biztos az adatok alapján, hogy az új versenyszféra munkahelyei alacsonyabb fizetéssel jöttek létre, mint a versenyszféra átlaga. Ez pedig alacsonyabb szja-t is indukál.

A szakember továbbra is valószínűsíti azt is, hogy a KSH foglalkoztatotti statisztikájának növekedésében olyan munkahelyek is vannak, amelyek után nem keletkezik szja-bevétel. Ez utóbbiak között kiemelt jelentősége van a feketemunkának és a külföldi munkavállalásnak.

Az elemző végül kiemeli, hogy az eredeti tanulmány végkövetkeztetései is megállják a helyüket.

A Policy Agenda fenntartja az álláspontját, amely szerint a 260 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedéshez képest állami adóbevétel mindössze 43 ezer fő után keletkezett, és hogy ez inkább elfedi a problémákat, mint hogy a költségvetés számára valós többletet jelentsen.