30 éves gázszállítási szerződést írt ma alá az orosz gázóriás, a Gazprom és a kínai állami fennhatóság alatt lévő CNPC olaj és gázipari cég. Ezzel pedig egy nagyjából egy évtizede zajló tárgyalássorozat lezárulhat. Korábban nem tudtak az árban megegyezni a felek.
A két ország között még infrastrukturális (vezeték) fejlesztéseket megvalósítani, így 2018-ig még nem megy gáz Kínába Oroszországból. Évente 38 milliárd köbméter gázt szállíthat majd Kínába az orosz cég, de a kapacitások képesek lesznek évi 61 milliárd köbméteres forgalomra is.Tehát maradhat Európa a legnagyobb orosz gázfelvevő-piac, ugyanis 2013-ban 162,7 milliárd köbméternyi gázt importált az EU-ba Oroszország, aminek az 53 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett meg Európába.
Tavaly Kínában 170 milliárd köbméter gázt fogyasztottak a Business Insider szerint, és várhatóan 2020-ra 420 milliárd köbméterre nőhet a fogysztás. A most bejelentett tervek szerint a kínai gázfelhasználás 9-10 százalékát adhatja Oroszország.
A Gazprom vezérigazgatója, Alexey Miller az Interfax hírügynökség szerint 400 milliárd dollár nagyságúnak nevezte az ügyletet. Az Interfax forrása szerint Kína 350 dollárnál többet fizethet ezer köbméter gázért. Nagyjából egyébként Európában (387 dollár ezer köbméterenként) is hasonló áron értékesíti a gázt a Gazprom.
A jól értesültek úgy tudják, hogy Kína belement abba, hogy 360 dollárnál (ezer köbméterenként) többet fizessenek a Gazpromnak. Ez a szint azért volt érdekes, mert a korábban az volt a gond, hogy Kína nem akart a türkmén gázárnál többet fizetni az oroszoknak. A Gazprom pedig nem akart 350 dollárnál kevesebbet nem akart kapni a gázért.
A Reuters szerint 55 milliárd dolláros vezetéképítési és kutatási projektbe kezd a két társaság, amiből 20-25 milliárd dollárt a kínai fél finanszírozhat.
Az oroszok számára fontos volt már korábban is, hogy Kínának tudjanak gázt eladni, ugyanis Kínában egyre jobban törekszenek arra, hogy tisztább energiaforrásokat használjanak, mint a szén. Továbbá az orosz bevételek szempontjából sem mellékes a diverzifikáció. A mostani orosz-ukrán feszültségek miatt pedig még égetőbbé vált a probléma.