A cégek alig 1 százaléka kapja az EU-s források háromnegyedét

Európai definíció szerint a hazai cégek 98 százaléka mikrovállalkozásnak számít. A tőkeszerkezet szétaprózottsága komoly gazdasági versenyhátrányt jelent az országnak.

A rendszerváltás óta fokozatosan növekvő és elaprózódó cégstruktúra rendkívül bizonytalan gazdasági környezetet eredményez, a probléma pedig akkora, hogy azt pusztán jogszabályokkal már nem lehet orvosolni - derül a múlt héten indult BCE Nemzeti Cégtár most publikált tanulmányából.

Kolonc a sok cég

"Természetesen egy egészséges gazdaságban a nagyvállalatok mellett fontos helye van a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is, ám Magyarországon az eloszlás nagyon messze van az ideális állapottól," véli Petrics Richárd az Opten és a Budapesti Corvinus Egyetem közös projektjeként indult Nemzeti Cégtár vezérigazgatója az elemzés adatai alapján.

A hazai helyzetet jól szemlélteti, hogy Magyarországon 40 százalékkal magasabb az egy főre jutó cégek aránya, mint például Németországban. Ez az elaprózódott cégszerkezet már adminisztrációját tekintve is hatalmas pluszteher a gazdaság számára, ahogy a hatóságok számára is komoly nehézséget okoz a nagyszámú cég szabályozása és ellenőrzése.

Forrás: Nemzeti Cégtár

Az elmúlt évek kormányzati intézkedései következtében a cégek számának növekedése megszűnt ugyan, de a mostani stagnálás még mindig nem eredményezi egy ideálisabb cégstruktúra kialakulását.

Örök körforgás

Különösen látványos a probléma, ha a cégek száma mellé azok fluktuációját is figyelembe vesszük: amíg Németországban az évente felszámolásra kerülő cégek aránya 0,74%, addig Magyarországon ugyanez az adat 2,16% (vannak persze kiemelten kockázatos iparágak, mint például a vendéglátás, vagy az építőipar, ahol a bedőlési arány akár 6% fölé is emelkedhet).

És ha ez még mindig nem lenne elég, a helyzetet tovább rontja, hogy az újonnan alapított cégek mintegy 80 százaléka köthető valamilyen módon korábbi cégekhez, amiből az következik, hogy a megszűnő cégek döntő többsége kiegyenlítetlen tartozást hagy maga után.

Forrás: Nemzeti Cégtár

A mikrovállalkozások tömegei mellett természetesen a gazdaság működésében mindössze a cégvilág egy szűk, tőkeerős magja játszik meghatározó szerepet - állapítja meg a tanulmány. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a cégek alig 1 százalékát kitevő részvénytársaságokhoz fut be az EU-s pályázati volumenek közel 75 százaléka.

A technikai okok mellett - sok pályázati forrás kimondottan részvénytársaságokat céloz - az ideális arányok helyett ezek az adatok is egy felborult egyensúlyt tükröznek.

Petrics Richárd szerint a jogszabályoknál a közeljövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a törekvések, amelyek az üzleti kultúra és etika fejlődését segítik elő. Ezek közé tartozik például a kkv-szektor számára ingyenes cég- és üzleti információkat nyújtó Nemzeti Cégtár is.