A vállalkozások a kutatás-fejlesztési tanulmányok költségét 2012-ig levonhatták az innovációs járulékból, ezzel a módszerrel a cégek sok esetben nullára csökkentették az adófizetési kötelezettségüket. Bár a kedvezmény csak 2012-ig volt érvényben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben különösen nagy figyelmet fordítanak az utólagos ellenőrzésekre.
„A NAV az elmúlt időszakban számos társaságnál állapított meg innovációsjárulék-hiányt, amely a fizetendő pótlékokkal és bírságokkal együtt többször 100 millió forintos nagyságrendű volt” – mondta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
A K+F tanulmányokkal kapcsolatos vizsgálódásnál a NAV szakértőként rendszerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) rendeli ki, hogy tudományos alapon minősítse az adózó tanulmányait. A gyakorlat azt mutatja, hogy az SZTNH sok esetben megtagadja a K+F minősítést; ez pedig szabad utat ad az adóhatóságnak a bírságolásra.
„Sokszor előfordul, hogy az adóhatóság kifejezetten a K+F tanulmányok megfelelőségének vizsgálata miatt indít felülellenőrzést egy lezárt adóévre vonatkozóan. Azaz, azok sem érezhetik biztonságban magukat, akiknek az adott adóévét az adóhatóság korábban már vizsgálta.” – emelte ki Fehér Tamás.
A tapasztalatok szerint a K+F tanulmányokkal kapcsolatos megállapításait az adóhatóság a bíróságok előtt is meg tudja védeni, de az SZTNH szakértői kirendelését bizonyos esetekben vitatni lehet, a cégek azonban erről sokszor nem is tudnak.