Matolcsyék mennek tovább, 2,3 százalék lett az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank ezúttal sem okozott meglepetést, és az elemzői várakozásoknak megfelelően ezúttal is 0,1 százalékkal csökkentette az alapkamatot. Már csak az a kérdés, hogy a jegybank meddig megy az enyhítéssel, és lesz-e 2 százalék alatti kamat a következő hónapokban.

A döntés nem érte váratlanul a piacokat, összhangban volt az elemzői várakozásokkal. Gyakorlatilag minden mértékadó befektetési bank és pénzügyi elemző biztosra vette, hogy a Matolcsy György vezette MNB nem áll meg, és további 0,1 százalékkal csökkenti az alapkamatot, amely így most 2,3 százalékon áll. A jegybank 2012 augusztusában 7 százalékról kezdte meg az enyhítési ciklusát, az azóta eltelt 23 hónapban mindig csökkentette az alapkamatot. A forint árfolyama a főbb devizákhoz képest nem mozdult el érdemben a bejelentés hatására.

A londoni 4cast elemzőház értékelése szerint a monetáris tanács valószínűleg úgy gondolkodik, hogy az idei első negyedévben tapasztalt meglepetésszerű magyar gazdasági növekedést elsősorban egyszeri tényezők hajtották, például a választások előtt megnövelt költségvetési kiadások és az új autóipari beruházások. Ha pedig így van, akkor hamarosan korrekció jöhet, és a monetáris enyhítés 2-2,2 százalékos szintig is folytatódhat.

Ezt támasztja alá a Monetáris Tanácsnak a döntés kapcsán kiadott állásfoglalása is, amely szerint az inflációs kilátások alapján az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre. A testület ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

Az elemzők többsége is az áprilisi és májusi deflációt emelte ki a folytatódó kamatcsökkentés okaként. A JP Morgan arra emlékeztet, hogy a magyarországi infláció (éves összehasonlításban) jelenleg 0,8 százalékponttal kisebb, mint az MNB prognózisa volt. Az MNB ennek megfelelően csökkentette is az inflációra vonatkozó várakozásait. Míg márciusi jelentésében erre az évre még 0,7 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos inflációt jósolt, most már azt jelzi előre, hogy idén nem lesz infláció, jövőre pedig 2,5 százalékra emelkedik a pénzromlás üteme. A bruttó hazai termék (GDP) a jegybanki előrejelzés szerint 2014-ben 2,9 százalékkal, 2015-ben 2,5 százalékkal bővül. A monetáris tanács közleménye szerint az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, és csak az előrejelzési horizont végén éri el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket.

Az enyhítési ciklus végét az elemzők kevésbé látják, jórészt csak találgatnak, hogy az MNB meddig viheti le az alapkamatot. A többség arra számít, hogy még a 2 százalékos lélektani határnál megáll a csökkentés, de például a Barclays most már azt is el tudja képzelni, hogy ez alá megy az MNB.