Mint azt Györkő Zoltán ügyvezető a bejelentésre szervezett sajtótájékoztatón elmondta, a BalaBitet azért alapította meg hat friss diplomás informatikus 2000-ben, merő műszaki érdeklődésből, csak kevéssé gazdasági okokat figyelembe véve, mert a stabil alkalmazotti létnél jobban izgatta őket az IT-security terepe. Az IT-security a nagyvállalati IT legizgalmasabb része, itt zajlik a legtöbb változás. Az alapítók az első pillanattól olyan cégben gondolkoztak, amely termékeket gyárt, fejleszt, és exportképes. Első sikerük egy a maga rugalmasságával hiánypótló tűzfalszoftver volt, ehhez két angyalbefektetőjük adta az indulótőke, 5 millió forint közel felét. Ez nagy összegnek tánt akkoriban, ők mégis nagyjából hat hónap alatt elköltötték – ám a fentiek mellett még olyan céggé is akartak válni, amely a cashflowból él, a szolgáltatásai profitjából fejlesztve a termékeit.
2000-ben nem léteztek startupok, szakblogok, szakmai rendezvények. Nem volt inkubátorház, hub, felhőalapú szolgáltatás. A BalaBit hajdani magját alkotó 14 kollégából 10 jelenleg is ott dolgozik, jelentős céget építettek, mégis megőrizték az eredeti iránymutatókat: a csoportmunka, az információ-megosztás, a közös élmények a fontosak. Legalább négy éven át az volt a vállalati rutin, hogy az új belépőknek össze kellett csavarozniuk a saját íróasztalukat. Ezt a légkört nevezik ma startup kultúrának, de akkoriban nem is tudott róla senki.
Tizennégy év alatt eljutottak odáig, hogy 150-160 embert foglalkoztatnak, akiknek 70 százaléka mérnök. Bevételük közel 15 millió dollár évente, ami nyugati szemmel nézve nevetségesen kicsi, az azonban fontos, hogy rajtuk kívül alig van magyar IT-cég, amely a termékeiből élne: sok éven át tartó évi átlagosan 30 százalékos növekedésüket mindig kizárólag saját profitból érték el. Ma a Fortune 100 vállalatai közül 23 az ügyfelük, 40 országban mintegy 106 értékesítő foglalkozik a termékeikkel. Közvetlen kereskedelmi képviselettel rendelkeznek Párizsban, Londonban, Münchenben, Moszkvában és New Yorkban. Büszkék a díjaikra: tavaly az Innovációs Nagydíjhoz kapcsolódva tüntették ki őket, és négyszeres díjazottai a Deloitte Technology Fast 50 kategóriának, ami önmagában rekord: a cégek többsége egyszer vagy kétszer nyeri el ezt az elismerést.
2003-ban már lett volna lehetőségük kockázati tőkét bevonni, de, mint Györkő Zoltán kiemelte, a cég akkor még nem volt erre kész. A szervezeti struktúra, az adminisztratív felkészültségük nem bírta volna el. „El is ment mellettünk egy ablak” – mondja az alapító-ügyvezető. Áttörést jelentett Shell Control Box nevű termékük 2006-ban, és azt vették észre, a nagyon niche piac hirtelen nekiindult, gyors innováció, gyors piacra jutás, agresszív növekedés kezdte jellemezni. Az lett a céljuk, hogy külső tőke bevonásával tovább építsék a céget, globális prémium termékportfoliót hozzanak létre, méghozzá olyat, amilyenről 2000-ben egy sör mellett beszélgettek egymás közt az alapítók. „Abban vagyunk erősek, és ez tizensok év tapasztalata, ahogy reagálunk a piac változásaira. Figyelni kell a visszajelzésekre” – mondta el Györkő.
A befektetőket illetően válogatósak voltak. A díjaiknak köszönhetően a pitch nem vette el túl sok energiájukat. De fontos volt, hogy olyan befektetőt találjanak, aki bizonyos specifikus jellemzőkkel rendelkezik. Úgy vélték, legyen domaintudása legyen, értse, mire van szüksége a BalaBitnek a B2B security területén. Fontos volt, hogy a befektetési stratégia szűk portfolióra vonatkozzon, másképp nem lehet arra számítani, hogy a vállalat segítségére lehet a nagyobb kapcsolatrendszer, tudás és tapasztalat. „Ha problémám van, szeretnék kérdezni, mert ez közös üzlet, oldjuk meg együtt” – véli Györkő. A harmadik szempont pedig egyben üzleti probléma: az amerikai piacot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az amerikai piac IT-cégeknek olyan, mint a méz a darazsaknak: nagyon csábító, de nagyon könnyű beleesni.
Ám az amerikai kockázati tőkepiacon nemigen találni olyan vállalatot, amely a három fenti kritériumnak megfelel. A nagyoktól nem kapnak figyelmet, a kicsik nem ismerik, mi kell egy európai cégnek. Jó egy évnyi keresgéléssel találtak rá az amerikai kapcsolatrendszerrel is rendelkező angol tőkealapra, a C5 Capitalre. Hosszú volt az udvarlás, de most mézesek a hetek. A C5 teljesen egyedülálló abban, hogy szektorra koncentrál. Az IT-biztonság pedig nagyon specifikus terület, rengeteg termék nem jut el a sikerig, nem növi ki magát globális megoldássá. A C5 rugalmas, többségi vagy kisebbségi tulajdonossá válik, ahogy a menedzsmentnek előnyösebb, jelen esetben az utóbbiról van szó, 25 százalékot sem ér el a C5 üzletrésze. Számukra csak az évi 10 milliós bevétel és a 20 százalékos növekedés volt kritérium. Mindenek felett azonban olyan vállalatokat keresnek, akik globálissá akarnak válni. Portfoliójuk kicsi, 5-6 cég. És nagyon értékelik, hogy Közép-Európa olyan sikeres az IT-szektorban.
A BalaBit nem titkolt célja, hogy öt éven belül tőzsdére lépjen, méghozzá – „mert ha légvárat építesz, jó sok téglát használj”, így Györkő Zoltán – a NASDAQ-ra. Ehhez azonban nemzetközi cégstruktúra kell, a célra egy luxemburgi holdinggal alapítottak vegyesvállalatot.
Györkő Zoltán a legnagyobb ambíciójával zárta a bejelentést: ahogy létezik PayPal nemzedék, az a vágya, hogy a BalaBit generációt nevelje ki a már zajló együttműködésük az egyetemekkel. Természetesen azért is, hogy az oktatásból azonnal, kitérő nélkül a vállalathoz szegődjenek el a legpengébb intellektusú hallgatók. A jövő informatikus mérnökei, akiket akkor már egy nemzetközi súlyú cég invitál a csapatába.