Mi közük a devizahiteleseknek az elévüléshez?

A Kúria múlt hétfői döntése után, illetve az e heti részletes magyarázatát követően jogi oldalon még lényeges kérdések maradtak nyitva. Ügyvéddel beszélt a Bankmonitor.

A devizahitelesek számára a legfontosabb két kérdés még nyitott: vonatkozik-e az 5 éves elévülési idő a hitelszerződésekre is? És mi történik, ha egy szerződésről bebizonyosodik, hogy érvénytelen? A Bankmonitor a devizakárosultakat és pénzintézeteket is képviselő Imre Andrással, az Imre Ügyvédi Iroda vezetőjével beszélt a helyzet értelmezéséről.

Meddig érvényesíthető a kár?

A Kúria nem mondta ki, hogy a devizahitel-szerződések semmisek. Azt állapította meg, hogy a devizahitelesek az árfolyamrés alkalmazása és az indokolatlan egyoldalú kamatemelés alapján érvényesíthetnek kártérítési igényt. Ha pedig bizonyított a nem megfelelő tájékoztatás, akkor semmis a szerződés.

Miért kritikus az 5 év visszamenőleges hatály?

Az 5 éves elévülés azt a célt szolgálja, hogy a stabilitás és kiszámíthatóság adott legyen az üzleti és társadalmi szférában – mondta Imre András. Amennyiben 5 évnél korábbi követeléseket is érvényesíteni lehetne, akkor a szerződések, tranzakciók biztonsága is megkérdőjeleződhetne, hiszen egészen a szabálytalan privatizációkig, vagy még évtizedekkel korábbi időpontokig is vissza lehetne nyúlni, és akár többszörösen bekövetkezett tulajdonváltásokat felülírni. Ez a tulajdonhoz, a gazdasági forgalomhoz kapcsolódó kiszámíthatatlansághoz vezetne, és a társadalom és gazdaság normál működését is megnehezítené.

Az 5 éves időkorlátnak egyelőre nincs egységes megítélése. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Info Rádióban még természetesnek látta az 5 éves korlát alkalmazását, de később ezzel ellentétes politikusi és jogi vélemények is elhangzottak (például Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője nyilatkozott ilyen utalást téve a Heti Válasznak).

Imre András szerint egy esetben lehet a devizahitelek esetében érvényesíteni az 5 évnél régebbi követelést: a régi Ptk. szerint az elévült követelést is be lehet számítani, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be.

Azaz, ha a banknak követelése áll fenn az adóssal szemben, akkor a 2009 előtti törlesztésekből eredő igények is beszámíthatóak, mivel a folyósítás időpontjában még nem évülhettek el a későbbi résztörlesztésből eredő árfolyamrés-különbözet iránti igények. A legtöbb devizahiteles szerződést a régi Ptk. szerint kötötték, és még nem zárták le, így az esetek többségében az öt éven túli követelés érvényesíthetősége adott lehet.

Mekkora kár érvényesíthető?

A Bankmonitor is megpróbált egy durva becslést adni egy átlagos, 2007-ben felvett svájci frank alapú hitel esetén feltételezhetően érvényesíthető kár meghatározására. Jogászi szemmel egy kicsit összetettebb a kép: Imre András a válaszát odáig vezette vissza, hogy a Kúria kimondta: egy szerződésben az egyoldalú költség/kamat emelést megengedő szerződéses rendelkezés akkor nem tisztességtelen, ha a szerződésből már az aláíráskor kitűnik, hogy az oklistában felsorolt körülmények miért és milyen mértékben hatnak ki a kamat, a költség és a díj mértékére. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak elvileg már a válság előtt látniuk kellett volna például, hogy:

• pár év múlva különadót fognak fizetni,
• a svájci frank forrásköltségének jövőbeni emelkedését (a CDS-felár bővülése, azaz az ország nemfizetési kockázatának emelkedése miatt bekövetkezett növekmény miatt),
• 20 százalék lesz a hitelek nemfizetési rátája.

Mindhárom tényező jelentős mértékben befolyásolja egy bank árazását, mivel a betétesek védelme érdekében kötelező felelős gazdálkodás révén a banknak kiegyensúlyozott működést kell biztosítania.

Mit kell tennie a kormánynak és a parlamentnek?

Kezelni kell a Kúria döntése értelmében az árfolyamrés-különbözet miatt érvényesíthető kár számításának és rendezésének módját, illetve az érvénytelen szerződések esetére az ügyletek lezárását, az elszámolás módját.

Mi lehet a megoldás?

Imre András szerint a magyar igazságszolgáltatás nem tudná kezelni azt a helyzetet, ha 500 ezer devizahitelesből akár csak 200 ezer adós pert indítana. Így hatékony, gyors és egyértelmű szabályozásra van szükség. Megítélése szerint a tulajdon és a gazdasági forgalom stabilitását veszélyeztetné, ha 5 évnél korábban keletkezett kárt egy visszamenőleges hatályú törvény alapján érvényesíteni lehetne.

A szociális szempontok beemelése, a differenciálás pedig a devizahitelek kivezetésében vélhetően elkerülhetetlen lesz, hiszen indokolt az eltérő megítélés azokban az esetekben, amikor valaki a harmadik ingatlanát vásárolta meg befektetési célból svájci frank hitelből.

Milyen egy jó hitelszerződés?

A Kúria szerint, ha egy egyoldalú költség/kamat emelésre jó képlet alkotható, akkor azt meg kell tenni – áll a június 24-én megjelent részletes véleményben. A Kúria döntése alapján a szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötésből a fogyasztónak a szerződésmódosítás bekövetkeztekor tudnia kell ellenőrizni a szerződésmódosítás indokoltságát, arányát és mértékét is.

Imre András szerint ez ellentmond a Kúria azon 2013-ban megfogalmazott véleményének, hogy a bankok árazási elvei nem nyilvánosak, azt a felügyelet (jelenleg az MNB) ellenőrzi. Az árazási elvek nyilvánosságra hozatala nélkül nehéz elképzelni olyan képletet, ami megfelel a Kúria elvárásainak. Az árazási elvek nyilvánosságra hozatala azonban súlyos üzleti problémákat jelentene a bankok számára, hiszen a piaci versenyben mindegyik bank más-más árazási elvet követ.