Erősebb lesz Matolcsy hatósága

Az állam a jövőben csak a legvégső esetben menthet bankot, és a veszteségeket mindenekelőtt a bedőlt pénzügyi szervezet tulajdonosainak kell állnia. Mindenütt ez lesz a főszabály az unióban, az erről szóló törvényjavaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány. A szuperhatósággá dagasztott Magyar Nemzeti Bank szinte bármit megtehetne egy bedőlt banknál.

Nagy változás jön a bankokat és a befektetési vállalkozásokat érintő szabályozásban, írja a hvg.hu. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten benyújtott egy törvényjavaslatot arról, hogyan kell megmenteni vagy súlyosabb piaci következmények nélkül megszüntetni egy csődközelbe került pénzügyi szervezetet. A javaslat lényege, hogy mindezt lehetőleg közpénz felhasználása nélkül tehetné meg a hatóság. A javaslat emellett javíthatja a bankrendszerbe vetett bizalmat is, világossá téve a piaci szereplőknek, hogy az állam a jövőben legfeljebb a legvégső esetben menti meg a bankokat, csak akkor, ha minden piaci hozzájárulás elégtelennek bizonyul.

A pénzügyi szektornak nagyjából 50 milliárd forintos többletterhet jelentenek az új szabályok, de ez a költség több évre széthúzódik. A törvény a kihirdetést követő három napon belül lép hatályba, egyes rendelkezések pedig két hónapon belül.

A javaslat azért született, mert a kormánynak át kell ültetnie a magyar jogrendszerbe az európai bankunióval kapcsolatos EU-s rendelkezéseket. Az uniós direktívát azért alakították ki az elmúlt években, hogy az Uniós és a tagállamok elkerüljék azokat a káros hatásokat, amelyek válság esetén egy-egy jelentős pénzügyi szervezet összeomlásából következhetnek. A 2008-as válság tapasztalata ugyanis az volt, hogy néhány nagy pénzügyi szervezet bedőlése jelentős mértékben veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, megfertőzi az egész pénzügyi rendszert, és ha az államok bankmentésre kényszerülnek, rengeteg közpénzt emészt fel az akció.

Az uniós szabályokat két részletben ültetik át a magyar jogrendszerbe. Az egyiket már beépítették a törvényekbe, és a lényege az, hogy a pénzügyi szervezeteknek a jövőben szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük. A másik a múlt héten benyújtott törvényjavaslat a csődközelbe került pénzügyi szervezetek szanálásáról. A szanálás a felszámolás alternatívája, amely lehetővé teszi a fizetésképtelenségbe jutott intézmények újjászervezését, illetve azt, hogy csak részben számolják fel őket.

A bankszanálási hatóság jogosítványait a Matolcsy György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank (MNB) kapja meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének beolvasztásával tavaly szuperhatósággá dagasztott jegybank rendkívül erős jogosítványokkal fog rendelkezni a bankokkal szemben. Például elveheti és gyakorolhatja egy bajba kerülő bank tulajdonosainak összes a jogát és hatáskörét, illetve kirúghatja a vezetőket. A javaslat kimondja, hogy a veszteségekért első helyen a tulajdonosok viselik a felelősséget, majd a hitelezők, a szanálás alatt álló intézmény vezetőnek megbízatását pedig vissza kell vonni, majd fel kell tárni a fizetésképtelenség okait.

Az MNB módosíttathatja az intézmény szerződéseit, korlátozhat vagy beszüntethet tevékenységeket, és leszalámizhatja a szervezetet, vagyis eladhatja egyes részeit, üzletágait. A bank részeinek eladása mellett, további válságkezelési eszközként létrehozhatnak egy állami többségi befolyással létrehozott hídbankot is, amely ideiglenesen átveheti a csődközelbe került pénzügyi szervezet eszközeit, hogy fenntartsa a bedőlt bank kritikus funkcióit. Emellett létrehozhatnak egy szintén állami többségi befolyás alatt álló rossz bankot is, vagyis olyan vagyonkezelő társaságot, amely átvenné a megbillent bank nem életképes részét, értékvesztett eszközeit. Ezektől a szanálási vagyonkezelő minél jobb áron igyekszik megszabadulni.

Fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a veszteségeket részvényesekre és a nem biztosított hitelezőkre háríthatják, így érvényesülhet az az alapelv, hogy nem az adófizetőkre hárul a bankmentés terhe, hanem a bank tulajdonosaira, hitelezőire. Az MNB egy ilyen válsághelyzetben gyakorlatilag lenullázhatja a tulajdonosok részesedését, ugyanis a részvényesek hozzájárulása nélkül átruházhatja a részvényeiket más vásárlókra. Ezen kívül a tulajdonosoknak, vagy a szanálás alatt álló intézménynek a szanálás költségeit is ki kell fizetnie az MNB-nek, illetve az MNB ezen a címen kiveheti a részét a vagyonelemek eladása után. A betétbiztosítási alap által garantált betéteket viszont nem érinthetik a válságkezelő intézkedések.

Az MNB minden jelentős hitelintézet és befektetési vállalkozás szanálhatóságát vizsgálni fogja, és szanálási tervet készít rájuk, amit évente felülvizsgál, de a tervek nem lesznek nyilvánosak. Szanálni akkor fog az MNB, ha három feltétel teljesül. Az egyik, hogy a bank fizetésképtelenné vált, vagy várhatóan azzá válik, a másik, hogy a fizetésképtelenség másképpen nem akadályozható meg, a harmadik, hogy a szanálás közérdek.

A törvényjavaslat a kormánynak is megadja a jogosítványt arra, hogy válsághelyzetben átvegye egy pénzintézet irányítási jogát a tulajdonosoktól, és a beleegyezésük nélkül kényszerített tőkeemeléssel vagy akár államosítással szanálja a szervezetet. Erre azonban csak a legvégső esetben kerülhetne sor, amikor az MNB eszközei már nem elegendőek. A tulajdonosokat és a hitelezőket azzal védenék, hogy nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe, mint amibe a felszámolás következtében kerültek volna.

A törvényjavaslat alapján úgy tűnik, hogy a külföldi tulajdonú magyarországi bankok felett nem lesz annyi hatalma az MNB-nek, mint a hazai székhelyű bankok – az OTP, az FHB, a Takarékbank és a takarékszövetkezetek – felett. Ugyanis ha egy bankcsoportot vagy valamely leányát kell szanálni, akkor a csoportszinten érintett szanálási hatóságoknak szanálási kollégiumot kell létrehoznia, és ez dönt az intézkedésekről.

A külföldi tulajdonú magyarországi bankok esetében – ha fizetésképtelenné válnának – európai szanálási kollégium alakul, melynek tagja lenne az MNB, az Európai Központi Bank (EKB), a bankcsoport minden országában érintett szanálási hatóság, felügyelet és a székhelye szerint illetékes minisztérium, valamint betétbiztosítási intézmény. Emellett tanácsadóként az Európai Bankhatóság is részt vehet majd a tanácskozásokon. Az MNB csak akkor lesz a vezetője a szanálási kollégiumnak, ha ő lesz a csoportszintű szanálási hatóság, vagyis a hazai székhelyű bankok esetében.

Az EU-n kívüli székhelyű pénzügyi szervezetek leányaival, fióktelepeivel szemben az MNB indíthat szanálási eljárást.