Van még kraft a mezőgazdaságban

Hagyományosan nem kockázatos iparág az állattenyésztés, mégis ezek a legküzdősebb vállalkozások az agráriumban

A magyar mezőgazdaság nem mondható kockázatos szektornak, mégis messze a termelési potenciálja alatt teljesít – véli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége: az 1989-es szinthez képest körülbelül 80 százalékot nyújt. A meleg tavasz miatt ellenben nagyon jó termésre van kilátásunk.

Átfogó elemzést készített a Bisnode az agráriumban működő cégek állapotáról. Ma Magyarországon 14 ezer társas vállalkozás folytat mezőgazdasági tevékenységet. Somogy, Békés és Tolna megyében ügyködik a legtöbb, Pest megyében, a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében a legkevesebb. Csaknem ugyanannyian foglalkoznak növénytermesztéssel (40 százalék), mint állattartással (38 százalék), a cégek 20 százaléka erdő- és vadgazdálkodással, és mindössze 2 százaléka halászattal.

Vállalkozásként kétszer olyan sebezhető üzem az állattartás és az erdő- és vadgazdálkodás, mint a növénytermesztés: az elmúlt 12 hónapban az előbbi két tevékenységet végző cégek 2,75, illetve 2,53 százaléka, míg a növénygazdálkodással foglalkozó cégek mindössze 1,2 százaléka vált fizetésképtelenné. A halászatban 1,49 százalék ez az arány.

Hagyományosan nem kockázatos iparág az állattenyésztés, mégis ezek a legküzdősebb vállalkozások az agráriumban Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Nógrádban csúnyák a mutatók

Megyei szinten a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya Nógrád megyében kiugróan magas. Itt 100-ból 7 mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. Az okok vélhetőleg nem iparág-, egyszerűen terület-specifikusak, Nógrád megyének a legtöbb ágazatban gyengék a mutatói. A bedőlésben érintett megyék sorrendje így folytatódik: Bács-Kiskun (2,54 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (2,5 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,44 százalék). A legkevésbé a nyugati országrészben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozásokat fenyegeti veszély, Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében ugyanis a 1,5 százalékot sem üti meg a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya.

Minden hónapban 100 új vállalkozás

A bázishoz képest kevesebb a felszámolás és a végelszámolás, de közel 700, leginkább az állattartókat, az erdő- és vadgazdálkodókat érintő kényszertörléssel kellett számolni az elmúlt 12 hónapban. Ez azonban nem törte le a cégalapítási kedvet, havonta átlagosan 100 új vállalat jön létre a szektorban. A növénytermesztés 443 új társasággal számolhat – az időszakot megelőző 12 hónapban ez az arány 192 volt –, az állattartásban 514 új cég jött létre (megelőző 12 hónap: 217), az erdő- és vadgazdálkodásban 125 cégalapítás ugrott 205-re, a halászatban ebből a szempontból nincs újdonság, mindkét időszakban 15 új céget alapítottak a szegmensben.

Fizetési késedelem

A Bisnode fizetési tapasztalat programja adatai alapján kirajzolódó kép szerint az állattartással foglalkozó cégek átlagosan 24 napos késéssel egyenlítik ki a számláikat – mivel zömmel 40 napos határidőt kapnak a cégek, a szállítónak akár 64 napot is kell várnia. Keleti József, a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint ezért nem árt alaposan odafigyelni a mindenre, ami az üzleti partner jövőbeli kockázatosságára utalhat – szükség esetén időben el kell kezdeni a behajtást. A növénytermesztők esetében az állattartásnál alacsonyabb, de így is igen magas, átlagosan 25 napos fizetési határidő és 18 napos fizetési késedelem a jellemző.

A NAK sokmindenen változtatna

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik jobb helyzetet teremteni az állattartóknak. Radikálisan csökkentené az élelmiszerek, azon belül is első körben a húsok és hústermékek áfáját, helyteleníti az e-útdíjat, mert ennek bevezetése nem kedvezett az állattartásnak, és a magas bedőlési arányok is azt mutatják, hogy igencsak magas a szektor fizetésképtelenné válásának aránya. Eddig a jelentős uniós és nemzeti támogatások sem segítettek az iparágon, de a mérsékelt, általános cégstabilizáció bizakodásra ad okot, remélhetően így lesz ez a mezőgazdaságban is. Egyes szektorok a korábbiaknál pozitívabb eredményekről számolnak be, optimális esetben megélénkül a kereslet a hústermékek iránt, és ez pozitív irányba mozdítja el az állattenyésztést. Ha ezt egy stabil minőséget termelő, az időjárás által kevésbé sújtott növénytermesztés egészítené ki, az jelentősen javíthatna a mezőgazdaság helyzetén.