Bár a magyar cégjog 2006 óta lehetővé teszi, és korábban a NAV sem emelt kifogást miatta, 2013 vége óta mégis vizsgálják a cégek hitel-tőke konverziós ügyleteit. Számos esetben adóköteles hitelelengedéssé minősítettek ilyen tranzakciókat, az érintett vállalatok adóbírsággal nézhetnek szembe. Jelenleg a folyamatban lévő ügyek jogorvoslati fázisban vannak, amíg ezek nem zárulnak le, érdemes kerülni a konverziót – ajánlja a MAZARS pénzügyi tanácsadócég.
2013 vége előtt a NAV elfogadta a cégek hitel-tőke konverziós ügyleteit. Ezek során a vállalat hitelét nem pénzbeli vagyonként a cég alaptőkéjébe viszi be. Az elmúlt években jelentősen megemelkedett az ilyen tranzakciók száma, elsősorban azért, mert sok cég csak így tudta elérni a szabályokban meghatározott minimális alaptőkét.
Tavaly év vége óta végelszámolások esetén a NAV többször adóköteles hitelelengedéssé minősített át hitel-tőke konverziókat. Az indoklás az volt, hogy ilyen tranzakciókat az elengedett követelések miatti adófizetési kötelezettség elkerülése miatt hajtanak végre a cégek.
Egyelőre nem tudni, szabályosak-e a hitel-tőke konverziók, mert az első ügyek jogorvoslati fázisban vannak. A tanácsadócég azt ajánlja a vállalatoknak, hogy amíg ezekben döntés nem születik, egyszerű konverzió helyett először pénzzel emeljenek tőkét, majd a megemelt tőkét használják a hitel visszafizetésére.
Ezzel a módszerrel ugyanúgy változik a cégek hitel-tőke finanszírozási aránya, mint a konverzióval. A kétlépcsős megoldás nagyobb bankköltséggel jár, de az még mindig elenyésző az esetleges kényszerű adófizetési kötelezettséghez és adóbírsághoz képest, amit a konverzió miatt szabhat ki a NAV.