Vége a kamatcsökkentésnek

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (k) Balog Ádám alelnök (j) társaságában az MNB épületében, ahol a hazai vezető kereskedelmi bankok vezetőivel találkozott 2013. szeptember 10-én.

A jegybank elérte célját.

Meglepetésre 20 bázisponttal, 2,1 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. Ezzel vége az összesen 4,9 százalékpontos kamatvágási ciklusnak – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ha az inflációs folyamatokat érintő hatást nem érzékel a Monetáris Tanács, akkor 2015 végéig tartja a jelenlegi kamatszintet.

Elérte célját

A jegybank elérte monetáris céljait, a jegybank elnök megfogalmazása szerint a monetáris transzmisszió már érezteti hatását. Mostantól állhat rá a jegybank a hiteles monetáris politika követésére, a pénzügyi stabilitás megörzésére, mondta Matolcsy György.

Matolcsy szerint kamatcsökkentési ciklus hatására a vállalati hitelek mintegy 4,5-5 százalékponttal is olcsóbbak lehetnek. A magyar államadósság finanszírozása 60 milliárd forinttal került kevesebbe és a következő időszakban is 300 milliárddal lehet olcsóbb. Középtávon tartható a 3 százalékos inflációs cél.

Kiegyensúlyozottabb növekedés

A Monetáris Tanács szerint tovább erősödik a magyar gazdaság. A növekedés a jövőben kiegyensúlyozottabb lesz, nagyobb szerepet játszik majd benne a belső kereslet erősödése. A Növekedési Hitelprogram és az EU-s források egyre hatékonyabb felhasználása a beruházások élénkülését hozzák majd.

A forint először gyengülni kezdett a 20 bázispontos kamatcsökkentés után, majd erősödött a kamattartás hírére. Forrás: Investor.hu

Marad az alacsony infláció

Az infláció alacsony, és a jövőben is alacsony marad majd. Ennek belső és külső okai vannak: az infláció jelenleg a világon mindenhol alacsony, Magyarországon a rezsicsökkentés különösen lenyomja a pénzromlás mértékét. A belső kereslet előreláthatóan élénkülni fog, ennek infláció-növelő hatása lesz, a pénzromlás mértéke az előrejelzések szerint a távolabbi jövőben éri majd el a 3 százalékos szintet.

2015 után szigorítás jöhet

Még lenne mozgástere a jegybanknak a lazításra a Nomura elemzője szerint, erre utal a forint árfolyamának erősödése is a bejelentés után.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető ellemzője úgy látja, hogy a kockázatok már szaporodnak, egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az amerikai Federal Reserve a vártnál korábban, már jövő év első félévében elindítja a kamatemeléseket, 5 év után először. Ez pedig 2015-ben olyan helyzetet teremthet, melyben hazánknak is monetáris szigorításra lehet szüksége. Az MNB azonban számos módon gúzsba kötötte magát: A devizahitelek bankközi kamathoz kötött forinthitelre konvertálása, a Növekedési Hitelprogram és a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú kamatcsere ügyletek is komoly veszteséget eredményeznének az alapkamat növelése esetén. E tényezők miatt várhatóan az MNB a lehető legtovább kivár, akár a forint és így az infláció rovására is.