A törvényjavaslatot beterjesztése óta többször módosították, számos kérdéses pontot tartalmazott.
Ilyen volt például az elévülés, illetve, hogy visszamenőleg mely szerződésekre kell alkalmazni, vagy a kamatemelési tilalom az elszámolás végéig. A bankok nem emelhetnek egyoldalúan díjaikon addig, amíg érintett szerződési feltételeik tisztességességét bíróság előtt nem bizonyítják (bár kicsi az esély, hogy ezt meg tudnák tenni). Visszamenőleg azokat a szerződéseket kell megvizsgálni, amelyeket 2004. május 1. után kötöttek. Az elévülési idő 5 év, de csak akkor kezdődik, amikor a hitelszerződés lezárul, azaz a nyitott szerződésekre egyáltalán nem vonatkozik.
A bankoknak 30 napjuk lesz, hogy átvizsgálják saját általános szerződési feltételeiket, és megállapítsák, mely részeiket tartják tisztességesnek. Erről az MNB-nek jelentést kell küldeniük. Szintén 30 napjuk lesz arra, hogy ha ÁSZF-ük valamely részét tisztességesnek gondolják, akkor ezt bíróság előtt bizonyítsák. 90 nap alatt kell majd átvizsgálniuk az összes hitelszerződésüket, ki kell számolniuk, tisztességtelen szerződésmódosítás miatt melyik ügyfelüknek mennyivel tartoznak. Ezt szintén az MNB-nek kell jelenteniük. Az árfolyamrés alkalmazását a törvény szabálytalannak minősíti, a hitelszerződéseket az MNB középárfolyama szerint kell újraszámolni. A megkárosított adósoknak a szabálytalanul beszedett pénzt vissza kell fizetniük.
A következő jogalkotási ciklus ősszel következik. A kormány ekkor fogja rendezni, pontosan hogyan és milyen feltételekkel, milyen ütemezéssel kell a bankoknak kártalanítaniuk ügyfeleiket. Minden addig felmerülő jogtechnikai kérdést is akkor fognak rendezni.