A bankszövetség védi az árfolyamrést

Nem ért egyet a devizahiteleseket mentő törvényjavaslattal a Bankszövetség. A szervezet szerint a bankok jogkövető magatartásához nem férhet kétség, a mentőcsomag pedig igazságtalanul ró túlzott terheket a szektorra.

A bankok a bírósági perekre rendelkezésre álló határidők meghosszabbítását kérték a jogalkotóktól, egyúttal azt szeretnék elérni, hogy a később tisztességtelennek bizonyuló banki tételek elszámolásával egyszerre történjen meg a devizahitelek forintosítása, mondta Kovács Levente. A Bankszövetség főtitkára szerint a bankrendszer kiemelkedően jogkövető magatartást tanúsított az elmúlt évtizedekben, ráadásul hagyományosan az egyik legnagyobb adófizető, mely már eddig is hatalmas mértékben járult hozzá az államkasszához. A törvényjavaslat rendelkezései ez sem jogilag, sem erkölcsileg, sem gazdaságilag nem igazságosak.

A bankok jogszerűen működtek

A főtitkár szerint az elmúlt másfél évtized szabályozói vizsgálatai és állásfoglalásai mind azt igazolják, hogy a bankszektor jogszerűen végezte működését. Ami az árfolyamok kérdését illeti, a jogalkotó a devizahitelek közül a lakáscélú hiteleknél 2011-től, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 2014 július 1-től írta elő a középárfolyam alkalmazását. A bankok minden más hitel esetében jogosan alkalmazhatja a vételi/eladási árfolyamokat.

A bankszektor fenntartja, hogy az árfolyamrés alkalmazása nemzetközileg elismert gyakorlat, melyet a Kúria is elismert, mikor kijelentette, hogy az árfolyamkockázat valós, tényleges kockázat. Kovács Levente hangsúlyozta: az árfolyam alakulása egyébként elsősorban a kormányon és a Nemzeti Bankok múlik, ezért is igazságtalan, hogy a bankokra terhelik a keletkezett károkat.

Fontos az elévülés

Az ötéves elévülési idő általános magyar és nemzetközi jogelv, amelyet nem lehet felrúgni - véli Kovács Levente. Emlékeztetett rá, hogy a Kúria az Európai Bíróság egy konkrét határozatára alapozta saját döntését, mely ezek szerint ugyanúgyaz uniós jogelvekre épül, amelyeknek része az ötéves elévülés.

Rövid a határidő

Ha a törvényt az országgyűlés jelenlegi formájában fogadja el, akkor a bankoknak 30 napjuk lesz arra, hogy bíróság előtt bizonyítsák, egyoldalú szerződésmódosításaik tisztességesek voltak. A Bankszövetség véleménye szerint ez a határidő rendkívül rövid, hiszen megközelítően 150 hitelintézet szerződéseiről és szerződési feltételeiről beszélünk. A bankoknak ugyanígy 30 napjuk lesz arra, hogy átvizsgálják saját szerződéseiket és az eredményt jelentsék az MNB felé, ami szintén túl kevés idő. A Bankszövetség mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a törvény elfogadása előtt a jogalkotónál elérje a határidők kitolását.

A legnagyobb adófizetők

Ahogy más országokban is, hazánkban a bankszektor az egyik legnagyobb adófizető. A Bankszövetség számításai szerint a bankok különadók nélkül évi 220 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, 2010 óta a különadók miatt pedig ezen kívül megközelítően 1000 milliárdot. Ez devizahitelesenként 2 millió forintnak felel meg, így Kovács Levente szerint egyáltalán nem igazságos, hogy az újabb mentőcsomag terheit teljes egészében a bankoknak kell viselniük.

Különösen, hogy a devizahitelezés körül kialakult válságért mindenképpen felelősség terheli az államot, elsősorban a rossz szabályozási környezet miatt. A Bankszövetség főtitkára szerint csak ennek köszönhetően állhatott elő az a helyzet, hogy jelenleg a legnagyobb devizahiteles 28 különböző hitellel rendelkezik, melyeket nem tud fizetni.

Társadalmi költségek

Igazságtalan a bankszektor kollektív bűnösségét hirdetni, ahogy a törvényjavaslat mögött álló eszmei háttérből következik, hiszen a 150 magyarországi bank egymással versengve, különböző feltételekkel kínálta hiteleit. Kovács Levente szerint olyan jogszabályt kell elfogadni, mely a terheket méltányosan osztja el. Utalt arra is, hogy amennyiben a devizahiteles probléma rendezését teljes egészében a bankokra terhelik, akkor lesznek a "forinthitelesek és a hitellel nem rendelkezők által is megfizetett társadalmi költségek".