Jönnek a közel nulla energiagényű házak

Minden új épületnek közel nulla energiaiényűnek kell lennie 2021-től. Már jövőre is szigorúbb energetikai előírásoknak kell eleget tenni, ha a ház közpénzből épül.

Immár magyar jogszabály is rögzíti: 2020. december 31-ét követően minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. A közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség - az épület becsült élettartama alatt - megtérüljön. Másképpen fogalmazva: a lehető legkisebb ráfordítással kell a lehető legnagyobb energiamegtakarítást elérni.

Házon belüli energiatermelés

Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát - megújuló energiaforrásból - az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

Fokozatos átállás

Első lépésben a jövő év első napjától szigorodnak az épületszerkezetek hőátbocsátására, és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások, amennyiben a projekt közpénzekből finanszírozott. Ebbe a körbe tartoznak a hazai vagy uniós pályázati forrásokból készülő épületek is. A második lépcsőben - 2018. január 1-jétől - az előbbi követelményértékek már minden épületre kiterjednek. A harmadik lépcsőben, 2018 végétől minden középületet - a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket - közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani. A családi házak a negyedik lépcsőben, 2020 végétől kerülnek sorra.

Hathat az árra

A szigordó szabályozás az árakra is hathat. Az Óbuda Group mérnök-tanácsadó közlése szerint a közel nulla energiaigényű családi ház építési költsége Németországban mindössze 5 százalékkal több mint a hagyományosé, Magyarországon a többlet még 10 százalék. A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.