Attól, hogy kisvállalkozás, még nem biztos, hogy kkv

Hiába egyszerű a szabály, mitől minősül kkv-nak egy vállalkozás, ha már vállalatcsoporthoz tartozik, ingoványossá válik a terep

Bármily különösen hangzik elsőre, a kis- és középvállalkozások helyesen teszik, ha évente többször is ellenőrzik, valóban a szektorhoz tartozó vállalatnak minősülnek-e – ez ugyanis nagyon gyorsan módosulhat, még változatlan jogszabályi környezetben is.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleménye szerint évek óta problémás a kis- és középvállalkozások minősítése, olyan elnagyolt és kidolgozatlan a szabályrendszer. A kkv-kat azonban annyi fontos kedvezmény illeti meg, hogy a besorolás egyáltalán nem mindegy.

Így szól a szabály

Egy vállalkozás kis- vagy középméretűnek mondható, ha egy adott naptári évben munkavállalói száma nem éri el a 250-et, nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót. A kategória kedvezményének számít, hogy a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, a kkv-k élhetnek a társaságiadó-törvény alapján a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó, valamint egyes fejlesztési adókedvezményekkel. A mikro- vagy kisvállalkozások továbbá mentesülnek az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól. Mindez nagyon kitüntetett helyzetbe hozza az érintett szereplőket, különösen mert számos állami pályázat alapfeltétele a kkv-minősítés, véli Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Hiába egyszerű a szabály, mitől minősül kkv-nak egy vállalkozás, ha már vállalatcsoporthoz tartozik, ingoványossá válik a terep Forrás: AFP/DPA/Jens Kalaene

Ahol a bajok kezdődnek

Ha egy társaság vállalatcsoport része, a kkv-minősítéshez a többi odatartozó cégnek is meg kell felelni a minősítésnek, de ez a gyakorlatban problémás. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nincs egyértelmű rendelkezés és iránymutatás arra, hogy mi történik, ha a vállalatcsoport egy másik társaságának pénzügyi éve nem egyezik meg a naptári évvel. Melyik évet kell figyelembe venni a kkv-minősítés számításánál? Mi történik, ha a vállalatcsoport összetételében év közben változás áll be – mert például valamely, a vállalatcsoportba tartozó társaságot értékesítik? Figyelembe kell-e ezt a társaságot venni? Ugyancsak gondot okoz a mérlegek készítésének időpontja: a kkv-minősítés az előző év mérlegadataiból indul ki, de több országban – például Cipruson – akár egy év is eltelhet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között.

A NAV is meggondolta magát

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a testvérvállalkozások is a vállalatcsoportba tartoznak-e, ám 2013-ban a NAV nyilvános állásfoglalásában kimondta: konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalatok nem tartoznak a vállalatcsoportba, a kkv-definíció alkalmazásakor a testvérvállalatok pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni.

Alig egy év elteltével, idén nyáron azonban az adóhatóság fenti álláspontja gyökeresen megváltozott. A NAV közelmúltban közzétett állásfoglalása szerint a testvérvállalkozások adatait mégiscsak figyelembe kell venni a társaság kkv-minősítésénél. „Ez egyrészt nem fokozza a jogbiztonságot, másrészt az új álláspont kifejezetten rossz hír azon társaságoknak, amelyek anya- és leányvállalataik adatainak beszámításával KKV-knak minősülnének ugyan, de testvérvállalataik adatainak figyelembe vételével már nem. Az ilyen vállalkozások, amelyek száma akár a több százat is elérheti, kiszorulnak a KKV státusz nyújtotta kedvezményekből” – hangsúlyozza Fehér Tamás.

Mit tehet a kkv?

A szakértő szerint a vállalkozásoknak minden évben külön ellenőrizniük kell, van-e változás abban, hogy kkv-nak minősülhetnek: még csak jogszabályváltozás sem kell ahhoz, hogy meglepetés érje őket ebben a kérdésben. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint emiatt is fontos, hogy a minősítést a hazai és uniós joganyagot is értő, képzett szakértőkre bízzák az adózók.