A pénzügyi cég a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab) való fordulást is kérte az alaptörvénybe ütközés megállapítása érdekében, illetve, hogy a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál, de ezeket a törvényszék elutasította, mint ahogy a szakértői eljárásra irányuló kérelmét és valamint zárt tárgyalásra irányuló indítványát is.
Az alperes álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítás kikötései nem felelnek meg egyebek mellett az egyértelmű megfogalmazás, a tételes meghatározás, az átláthatóság és az arányosság elvének.
A felperes jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta a kereseti kérelemben foglaltakat. A kérelem kiegészítéseképpen egyebek mellett kifejtette, a per alapjául szolgáló törvény sérti a jogállamiság elvét, a visszaható jogalkotás tilalmát, a szerződéses szabadság elvét, a bizonyítási teher megfordítása méltánytalan és alaptörvény-ellenes.
A felperes szerint a köztudomásúlag alacsony kamatozású devizaalapú pénzügyi lízingszerződéseknél előre látható volt, hogy a költségek emelkedhetnek, s nem ment túl a normális kockázatvállalás határán. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felügyeleti hatóság többször vizsgálódott a pénzügyi intézménynél és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan nem emelt kifogást. A felperes jogi képviselője azt kérte, csak azokat a szerződéses feltételeket utasítsa el a bíróság, amelyeket tisztességtelennek ítél, egyebekben kérelmének adjon helyt.