Ebből lesz nyugdíja

A betéti kamatok elolvadása, az elöregedő társadalom és a többek között emiatt növekvő állami terhek jogosan ébreszthetnek kételyt az olvasóban: miből lesz nyugdíjam? A takarékoskodást nem lehet elég korán elkezdeni, pláne ha jelentős hozamokat akarunk elérni. Az elmúlt 200 év statisztikái azt mutatják, hogy részvények segítségével megoldhatjuk ezt a kérdést. 

Az idő nekünk dolgozik

A tőzsdék világában az az egyik legszebb, hogy az idő a mi oldalunkon áll. Egy friss felmérés szerint az Egyesült Államokban élők kevesebb, mint egy negyedéből válhat csak sikeres magánbefektető. Itt a hangsúly a magánon van, nem a guruvá válás a cél.

A felmérésben a következő kérdést tették fel: Ön szerint melyik a legsikeresebb hosszú távú befektetés? A válaszadók csupán 24 százaléka jelölte meg a részvényeket, míg az arany ugyanilyen, az ingatlan pedig ennél is népszerűbb válasz volt.

Jeremy Siegel, a Wharton egyetem professzora részvénypiacokkal foglalkozó könyvében megjelentetett egy ábrát, ami az egyes eszközosztályok teljesítményét mutatja 1802 óta. Ennél hosszabb időtáv a feljegyzések hiányossága miatt nem áll rendelkezésre, azonban mivel már ez is jócskán meghaladja az emberi léptéket, jól kivehető trendek mutatkoznak rajta.

1802-ben végrehajtott egy dolláros befektetés értéke az idő függvényében. Forrás: Jeremy Siegel, Investor.hu

A Jeremy Siegel által összeállított grafikonon az 1802-ben befektetett 1 amerikai dollár gyarapodását követhetjük nyomon. Az ábrán jól látszik, hogy az évek során a részvénypiaci befektetések messze túlteljesítették alternatíváikat, valamint éves 6,6 százalékos nominális hozamot lehetett elérni velük, amely majdnem a kétszerese a második legjobban teljesítő kötvények éves hozamának.

Mit csináljak, ha nem élek kétszáz évig?

Ha valaki nem csak az ükunokáinak, hanem magának is szeretne pénzt félrerakni, szintén jó választás lehet a részvénypiac. Joshua Brown, New York-i pénzügyi elemző végzett további kutatásokat a témában. Vizsgálódásai során Brown arra a következtetésre jutott, hogy egy emberibb, 30 éves időtávon már biztos befektetések lehetnek a részvényindexek.

A táblázat azt vizsgálja, hogy az 1802-2012, illetve az 1870-2012 perióduson belül az esetek hány százalékában teljesítették túl az amerikai részvényindexek az amerikai állampapírokat, kincstárjegyeket különböző intervallumokra befektetve.

Forrás: Jeremy Siegel, Investor.hu

A Brown által összeállított táblázatban jól látszik, hogy a klasszikus "vagy igen vagy nem" helyzetnél jobb esélyekkel indulunk már egy éves idősíkon gondolkodva is. Azonban 20 vagy 30 éves távra tervezve, például nyugdíj megtakarítás céljából, kitűnő választásnak bizonyulhatott a részvénypiac az elmúlt két évszázadban.

Természetesen a múltbeli hozamok nem jelentenek semmilyen garanciát a fentebb említett befektetési eszközök jövőbeni teljesítményére, így koránt sem biztos, hogy a részvények a következő évtizedekben is ilyen egyértelműen felül fogják teljesíteni az állampapírokat. A fenti statisztikák alapján csak az mondható, hogy a részvények nagyobb eséllyel bizonyulhatnak jobb választásnak, mint az állampapírok.

Az esélyeinket nagy mértékben növelhetjük például egy részvényalap kiválasztásával, melynek során profi alapkezelőkre bízzuk a tőkénket. Arról, hogyan válasszunk befektetési alapot, ebben a cikkben értekeztünk.

Hogyan tegyük mindezt?

Ha a régi idők befektetői szerettek volna így nyugdíjas éveikre takarékoskodni igen nehéz helyzetben lettek volna. Az 1970-es évek előtt még nem léteztek olyan eszközök, amelyekkel index teljesítményét tudták volna lekövetni. Szerencsénkre azonban a Wells Fargonak köszönhetően mára született megoldás az ETF-ek formájában. Ilyen ETF-ek vásárolhatóak például az Investor Trader rendszerein keresztül, ahol már pár kattintással elérheti őket.

Ha pedig kérdéseket szeretne feltenni a témával kapcsolatban, azt az alábbi űrlap segítségével is megteheti.

Mi az az ETF?

Az ETF (Exchange Traded Funds) a tőzsdén kereskedett befektetési alap angol nevének rövidítése. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyeknek befektetési jegyeit bevezetik tőzsdére, így árfolyama ugyanúgy mozog, kereskedése ugyanúgy működik, mint egy részvénynek. Emiatt a részvényekkel megegyező módon lehet adni-venni az alapot. Rendelkezik például árfolyamgrafikonnal, amelyre érvényesek a technikai elemzés elméletei, s adhatunk rá akár veszteségvágó, úgynevezett stop-loss megbízásokat is.

Az ETF-ek általában indexkövető alapok, azaz egy előre meghatározott részvényindex összetételét képezik le pontosan, így egy tranzakcióval megvásárolhatóvá téve az egyébként nehézkesen előállítható nagy részvényportfóliókat. Részvényindex követő alapokon kívül még számtalan egyéb típusú ETF-et meg tudunk különböztetni (például kötvény- vagy nyersanyag ETF-ek).

Ezeknek az alapoknak a kereskedése viszonylag gyors, olcsó és egyszerű, és olyan stratégiákat is meg tudunk velük megvalósítani, melyek egy másik befektetési eszközzel nem, vagy csak nehezebben elérhetőek.