Élni játékból

Aczél Zoltán társasjáték-fejlesztő a Gémklub irodájában

Közösségi játéktérnek indult a Gémklub, szövevényes vállalkozás lett belőle, amelyben egyformán szerepet kap a feltalálás, az innováció, az értékesítés, az export, a termékzsűrizés, az e-kereskedelem, és a kultúrmisszió. A közös nevező Aczél Zoltán játékfeltaláló.

Aczél Zoltán társasjáték-fejlesztő a Gémklub irodájában Fotó: Szabó Gábor

A több értelemben mesés menet első állomása a már induláskor meglepően mozgalmas klubélet. Aczél Zoltán saját megfogalmazásában gimnazistaként úgy fedezte fel a társasjáték örömét, hogy nem volt kedve berúgni hétvégenként: „A részeg éjszakák alternatívájaként felfedeztük a barátaimmal a Hase und Igelt, az első olyan táblás társasjátékot, amely megkapta Németországban az Év játéka díjat” – kezdi.

Ezt valamelyik barátja kapta ajándékba, majd elkezdték keresni a hasonlókat. Olyan komolyan, hogy kimentek Essenbe, a világ legnagyobb társasjátékexpójára is. "Nekem hatalmas élményt jelentett, hogy létezik tehát valami, ami összehoz felnőtt embereket, miközben szociálisan kifejezetten értékes a dinamikája. Ezért elkezdtem módszeresen foglalkozni a területtel, erre hoztam létre a Gémklubot, immár 28 éve" - mondja Aczél Zoltán. Először Dunaújvárosban, a Kiscsillag kocsmában működtek, azután a kultúrházban, később Pesten több helyszínen is, például éttermekben, majd a Francia Intézetben, és így érkezett meg a klub sok állomáson át a mostani helyére, a Ráday utcai boltba.

Family, friends and fools

A heves érdeklődést ki is kellett szolgálni: Aczél Zoltán akkoriban rendszeresen az NSZK-ban töltötte fel a készletet, visszafelé már degeszre kellett tömni a kocsit a – ne kerteljünk – csempészett táblás játékokkal. „Annyi társast hoztunk be saját célra, hogy egyre élesebb kérdés lett, vajon átjutnak-e a határon. Tulajdonképpen ezért alakult meg a cég, hogy normálisan dokumentálhassuk a beszerzést” - mondja. A fejlesztő szerint még így is bőven inkább kultúrmisszió volt ez, mint biznisz, a fordulópont inkább akkor állt be, amikor a kettő harmonikusan egybefonódott: „Rájöttem, hogy sokkal hatékonyabban lehet úgy terjeszteni a jót, ha üzleti alapja van. Szinte pénz nélkül vágtunk bele, rokonok és barátok segítsége adta az első lökést, persze minimális összegekre gondoljunk” - meséli.

A gazdaságilag kritikus tömeg

Hamar kiderült számára, hogy a játékok megjelenésére ugyanúgy kiadók specializálódnak, mint a könyvekére. „Még a klubos időkben elkezdtem fejleszteni egy-egy ötletemet, amelyekkel aztán nyugat-európai kiadóknál kopogtattam. Itt hozzám hasonló bolondokkal találkoztam, és hiteles teszteléssel: ha felcsillant a szemük, a játék jó eséllyel lépett pályára. És ha azt mondták, kipróbálnák, majd első hallásra végigjátszották, és még meg is vertek, akkor tényleg érdemes volt nagyközönségben gondolkozni” – mondja Aczél Zoltán.

A német kiadóknál megjelent játékai után a fejlesztő royaltyt kapott, ezt is hozzá tudta tenni az indulótőkéhez. Aztán nagy lökést adott, hogy 2006-ban beszállt két profi partner, akik új területeket képviseltek. Az egyikük megépítette a részben tartalomszolgáltató, részben webáruházként funkcionáló weboldalt, a másik kereskedő volt, ő üzemeltette a Fény utcai Gondolkodó boltot. "Az én játékszerelmemet remekül kiegészítette az ő szaktudásuk, mert így olyan erős kapcsolódás jött létre, amely aztán gazdaságilag is tudott bizonyítani” - mondja Aczél Zoltán. A Gémklub 2013-as nettó árbevétele 532 millió forint volt, alkalmazottainak száma pedig 24 fő. A máig virágzó klubélet mellett a Nebuló XXI. alapítvánnyal együtt évente megrendezik a Társasjátékok ünnepét, mindig több száz résztvevővel.

Aki belekap a játék örömébe, előbb-utóbb társakat keres hozzá Fotó: Szabó Gábor

Honnan tudta, hogy lesz piaca?

Aczél Zoltán rövid válasza a kérdésre: sehonnan. „Mi teremtettük meg a kedvtelésünkhöz a piacot” – magyarázza. „Azt biztosan tudtam, hogy értékteremtéssel akarok foglalkozni, hogy ez az én életcélom. A pénz mozgásba hozza a tehetséget, és fordítva. Az értékteremtés soha nem pusztán elvont, mindig gazdasági folyamat is” - mondja.

A játékötlet mindentől független

Aczél Zoltán szerint a társasjáték azokban a gyerekekben, sőt felnőttekben is is egészen magas szociális kompetenciákat fejleszt, akikről a szakemberek már lemondtak – de ez csak plusz réteg, ettől mindig független maga a játékötlet. A játék azzal hat, hogy jó érzés elgondolkozni a kreatív összefüggésein. Az ötletelés, a felfedezés örömét adja. Aki pedig erre rákap, abban előbb-utóbb természetes igény ébred arra, hogy társakat találjon hozzá. És egyszer csak teljesen spontán azzal szeret majd játszani, ami a készségeit fejleszti.

A portré második részét itt olvashatják.