Magukat büntetik az oroszok

Elemzők a vicces/nevetséges jelzővel illették az orosz válaszlépéseket a nyugati szankciókra, míg David Cohen, az USA pénzügyminisztériumának terrorizmus és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára jelentéktelennek titulálta az orosz, nyugati országok elleni szankciókat.

Csütörtökön jelentette be az orosz vezetés, hogy kereskedelmi szankciókat vezet be az Egyesült Államokból és Európából érkező élelmiszeripari termékekre. Nyugati elemzők szerint ezzel öngólt lőtt Oroszország. Egyik oldalról a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba az amerikai GDP 0,1 százalékát, míg az európai GDP 0,8 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a nyugati szankciók az orosz GDP 13 százalékát adják, így igen egyenlőtlenek maradtak az erőviszonyok a nyugat és Oroszország között.

Másik oldalról, míg a nyugati exportőröket csak kis mértékben, addig saját gazdaságát jelentősen károsítja az orosz szankció. Az orosz élelmiszeripar fogyasztásának egy tizede érkezett a most szankció alatt álló országokból, a kínálat kiesése jelentősen növelheti az élelmiszerek árát, ezáltal az inflációt az orosz gazdaságban.

Elemzői várakozások szerint a jelenleg is 7,5 százalékos inflációs rátával szembesülő orosz jegybank újra kamatemelésre kényszerülhet. Az irányadó kamatlábat idén eddig három alkalommal kellett módosítani, 5,5 százalékról egészen 8 százalékig emelte a jegybank a rátát. A magasabb kamatterhek középtávon az orosz gazdasági bővülésre is komoly hatással lehetnek, amely idén alacsony, 1 százalék körüli szinteken mozgott eddig. A BNP Paribas friss felmérése szerint idén akár 2, jövőre akár 3 százalékkal is zsugorodhat az orosz gazdaság.

A helyzet súlyosságát az is jól tükrözi, hogy egy, a CNBC által készített felmérés szerint az orosz felsőosztály eddig soha nem látott mértékben hagyja el az országot és próbál meg letelepedni az Egyesült Államokban.

A gazdasági hadviselés másik oldalán a legnagyobb vesztesek Lengyelország, illetve a Balti államok lehetnek, ahol a GDP legnagyobb hányadát teszi ki az orosz export. Ugyanakkor az orosz inflációs nyomással szemben Európában inkább a deflációs veszélyt fokozhatja az élelmiszerek túlkínálata, amely a közeljövőben beépülhet az amúgy is alacsony mutatóba. Hogy megszűrjük ezen tényezőknek a hatását érdemes lesz az európai maginflációs mutatókat vizsgálni, amelyek eddig is az egészségesebb 1 százalékos szint körül alakultak.