Itt az infláció, mit ér a betétbe tett pénzünk?

Bankjegyek

Három hónapos defláció után újra megjelent a pénzromlás, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal júliusra. Az infláció értéke azonban továbbra is rendkívül alacsony, 0,1 százalék, de ez nem azt jelenti, hogy akár minimális kamatra is érdemes most bankba tenni a pénzünket. Sőt a számok mögé nézve azt láthatjuk, hogy most érdemes csak igazán elgondolkodni, mibe fektessük a megtakarításainkat. Jöhet még nagyobb infláció? Mit jelent ez a pénztárcánknak?

Miért jön az infláció?

Az eddigi alacsony inflációs számokért elsősorban a hazai háztartási energiaárak csökkentése volt a felelős. Vagyis a rezsicsökkentés. Mivel minden egyes ilyen egyszeri intézkedésnek csak egy évig van hatása az inflációra, értelemszerűen lassan eltűnik egy nagy negatív tétel a számokból. Más termékek egy része és a szolgáltatások pedig eddig is drágultak.

A fogyasztói árindex (infláció) alakulása Forrás: KSH

A gazdaság bővülésével egyébként is természetes folyamat az infláció emelkedése, hiszen a nagyobb termelés közvetve nagyobb béreket, majd nagyobb fogyasztást is jelent, ami felfelé tolja az árakat. Ráadásul a forint is sokat gyengült az elmúlt időszakban, ami az importtermékek révén az inflációban is jelentkezhet.

Rossz ez?

Egy alacsony inflációs szint nem rossz. Sőt, mozgásban tartja a gazdaságot, a befektetőket arra kényszeríti, hogy befektessék a pénzüket, és ne üljenek rajta. Baj csak a hektikus vagy túl magas inflációval lehet. A befektetések viszont megérzik az infláció növekedését, ha az átlagkamatok nem emelkednek hasonló mértékben.

Az inflációval elértéktelenedik a pénzem?

A be nem fektetett pénz az infláció mértékétől függően veszít az értékéből. Ezért kell a kis megtakarításokat is bankba tenni, ahol a kamattól függően megőrizhetjük a pénzünk reálértékét. Ha a kapott kamat nagyobb, mint az infláció, akkor pozitív reálhozamról és a reálérték megőrzéséről beszélhetünk. Ez a reálhozam határozza meg, hogy mennyivel ér többet a pénzünk a befektetés után.

Az éves betéti kamatok (kék) alakulása és a hozzá tartozó inflációs adatok (piros), a kettő különbsége adja meg a reálhozamot Forrás: KSH, MNB

A bankbetétek kamatai az inflációval együtt nőnek?

Nem. A banki kamatokat több minden határozza meg, elsősorban a jegybanki alapkamat és a bank üzletpolitikája. Ha alacsony a jegybanki alapkamat, akkor a bankközi kamatláb is alacsony marad, ezért a betétek kamatai sem változnak. Ha nő az infláció, és nem változnak a betéti kamatok, akkor csökken a reálhozam, amely akár negatív előjelű is lehet, tehát még a bankban is veszít a pénzünk az értékéből.

Legalább eddig magas reálhozamot kaptunk?

Igen, de nem olyan nagyot, mint az inflációs számokból gondolnánk. Ugyanis, ha befektetésekről van szó, akkor nem mindig érdemes az általában jobban ismert súlyozott átlaggal számolni, amely most 0,1 százalék. Az inflációs adatok ugyanis átlagos fogyasztást szimbolizálnak. A megtakarításunkat viszont általában nem rezsire vagy más napi kiadásokra költjük, hanem utazásra, tévére és egyéb tartós fogyasztási javakra. Ezeknek az ára viszont teljesen más mértékben változott, mint a fogyasztói kosár egésze.

Create Infographics

Hogyan védekezhetünk az infláció ellen?

Kereshetünk magasabb hozamot kínáló befektetéseket, mint például a befektetési alapok, a lakáskassza, az értékpapírok stb. Ezek veszélye, hogy a magasabb hozamokért mindig magasabb kockázattal fizetünk. Az államilag támogatott termékek esetén pedig csak bizonyos célra költhetjük el a megtakarításunkat. Egyre jobban oda kell figyelni tehát a pénzügyeinkre, hiszen még az inflációkövető megtakarítások sem jelentenek védelmet, mert ezek a múltbeli inflációs adatokkal számolnak, nem a lejáratkori tényleges értékkel, amely valójában meghatározza a reálhozamunkat.