Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság 25 vezető beosztású alkalmazottja összesen több mint 396 ezer kilométert, tehát átlagosan közel 16 ezer kilométert tettek meg magáncéllal a szolgálati autójukon 2013-ban – derült ki az adatokból, amelyeket a Lánglovagok.hu a minap tett közzé. A tűzoltókat képviselő szakszervezet alelnöke ennek kapcsán nehezményezi, hogy miközben a tűzoltók a munkába járásukhoz is csak kilométerenként 9 forintos támogatást kapnak, a vezetőik mindössze havi 25 ezer forintért éves szinten akár 24 ezer kilométert is használhatják szolgálati kocsijukat magáncélra.
A Lánglovagok.hu közérdekű adatigényléssel szerezte meg azokat az adatokat, amelyek szerint a katasztrófavédelem 28 vezetője tavaly több mint 1 millió kilométer autóhasználatot hozott össze, ennek 36,7 százaléka biztos, hogy magáncélú utazás volt. Ez az arány még rosszabb is lehet, hiszen az adatok nem tartalmazzák a szervezet 3 legfőbb vezetőjének pontos elszámolását, csak annyit lehet tudni, hogy összesen 134,5 ezer kilométer ők is beletettek a szolgálati kocsikba, de azt nem, hogy ennek hány százaléka volt magáncélú.
A katasztrófavédelem főigazgatójának egy kormányrendelet alapján jár a korlátlan gépkocsihasználat, de az ő javaslatára a belügyminiszternek is van lehetősége a főigazgató-helyetteseknek évi 96 ezer kilométert engedélyezni. A további 25 vezető beosztású katasztrófavédelmis pedig a főigazgató döntése alapján kaphatott évi 24 ezer kilométeres gépkocsihasználatot magáncélra, ezért maximum havonta 25 ezer forintot kell fizetniük.
Felkerestük Antalfi Zsoltot, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) alelnökét is, aki szerint a magánjellegű gépkocsihasználat legnagyobb része a vezetők munkába, illetve hazautazásából eredhet, hiszen a megyei vezetők közül több teljesít lakhelyétől távol szolgálatot. Hozzátette, hogy miközben a tűzoltók kilométerenként 9 forint támogatást kapnak a munkába járásukhoz, addig a vezetőknek maximum havi 25 ezer forintot kell fizetniük évi 24 ezer kilométer magáncélú gépkocsihasználatért - az elszámolás során magáncélú használatnak minősül a munkába, illetve a hazajárás is.
Állítása szerint a Bakondi György tűzoltó altábornagy által vezetett katasztrófavédelemre jellemző, hogy egyes területi vezetők nem a lakhelyükhöz közel eső parancsnokságon teljesítenek szolgálatot, így az utazási és sok esetben a lakhatás költségét is az adófizetők állják.
Ugyancsak a Lánglovagok oldalán került nyilvánosságra az a lista, amely a katasztrófavédelem vezetőinek bérelt ingatlanait tartalmazza. Több vezető került karrierje során messze a lakhelyétől, ezért lehet szükség ezekre a juttatásokra is. Érdekes lehet például a Békés megyei igazgató karrierje is, aki 2012. december elsejei kinevezéséig csak Jász-Nagykun-Szolnok megyében teljesített szolgálatot. Elődje, aki már 1995 óta helyben dolgozott, Vas megyébe került. Szolnokra pedig Nyíregyházáról hoztak vezetőt.
Eredeti cikkünk előző bekezdésében egy sajtó-helyreigazítási kérelem alapján töröltünk két, dr. Farkasinszki Lórántra vonatkozó mondatot. Ezekben valótlan tényt állítottunk, amikor dr. Farkasinszki Lóránt Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője magáncélú gépjárműhasználatát az egyik legtöbbnek neveztük a teljes vezetőség magáncélú gépkocsihasználatán belül.
Kíváncsiak voltunk rá, hogy milyen racionális okok állhatnak az áthelyezések mögött, de csak formális választ kaptunk:
A valamennyi rendvédelmi szervre vonatkozó törvény szerint a hivatásos állomány tagjai – meghatározott feltételek mellett – a szolgálati helyükről áthelyezhetőek vagy máshova vezényelhetőek. Ez a hivatásos szolgálat egyik velejárója, amellyel mindenki tisztában van, amikor valamelyik rendvédelmi szerv kötelékébe lép - kommentálta a fenti állításokat a Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Mint kifejtették, az ilyen helyzetek kezeléséhez a munkáltató a vonatkozó szabályok szerint természetesen minden lehetséges támogatást biztosít, így a szolgálati lakásban való elhelyezést is.
A gépkocsihasználat viszont beosztás és munkavégzés jellegétől függ, nem a szolgálati helytől való távolság alapján jár. És azért lehet rá szükség, mert az élet- és vagyonbiztonságot célzó katasztrófavédelmi feladatokat nagyon gyakran soron kívül kell elvégezni, ilyenkor a szolgálati helyre vagy az adott esemény helyszínére haladéktalanul oda kell érni.