A cikk szerint az esetek nagyjából felében betörés miatt indult eljárás; közel száz alkalommal rablás gyanúja merült fel, két-két tucat esetben pedig lopás, rongálás és csalás kapcsán kellett tisztázni a körülményeket. Némely ügyekben sikkasztás, kényszerítés, kifosztás vagy garázdaság miatt vette kezdetét a hivatalos eljárás.
A lap idézi Bilkei Pál kriminálpszichológust, aki szerint a lefóliázott kirakat kezdetben azt az érzést erősíthette a tolvajokban, hogy kívülről nem láthatják meg. A szakember úgy véli, az elkövetők bátorságát a trafikrendszer kialakítása körüli közéleti diskurzus, a nyilvánosság előtt zajló politikai és szakmai viták is fokozhatták. Sokakban az a benyomás alakult ki, hogy a trafikokban rengeteg pénznek kell lennie, ha ilyen éles szócsatákat vívnak miattuk. Hogy később drasztikusan csökkent a bűnesetek száma, az részben a felszerelt kameráknak köszönhető, részben annak, hogy elmúlt az újdonság varázsa, illetve annak, hogy kiderült, az üzletek korántsem hoztak nagy vagyonokat, így a cikk.