A betéti állományra mínusz 0,10 százalékos, bankközi kamatok 0,4 százalékos, míg a refinanszírozási ráta 0,15 százalékos szinteken maradtak.
A jegybankelnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem érte meglepetésként őket az alacsony július inflációs adat, amely csupán 0,4 százalék lett az egy hónappal korábbi 0,5 százalékkal szemben. A második negyedéves alacsony inflációért az energia és élelmiszer árak csökkenése felel, ennek megfelelően rövidtávon csökkentette inflációs várakozásait a jegybank. A közép és hosszú távú várakozások azonban nem változtak, előbbire 1-1,5 százalékot, míg hosszabb távra 2 százalékos rátával számol a központi bank.
Az újságírók kérdésére Mario Draghi annyit reagált, hogy az orosz szankciók hatásaival kapcsolatban az EKB még nem fogalmazott meg konkrét adatokat, „még csak elkezdték elemezni a hatásokat”. A geopolitikai kockázat azonban egyértelműen nőtt, amely hatással lehet az euró övezet gazdaságának regenerálódására.
A bankrendszer Draghi elmondása szerint elhanyagolható arányban van csak kitéve az orosz-ukrán konfliktus hatásainak, így a krízis nem veszélyezteti Európa pénzügyi stabilitását.
Ugyanakkor kedvezően nyilatkozott a szeptember közepén induló EKB hitelprogramról. Az 1000 milliárd hitelkeret 45-55 százalékára lehet kereslet a kereskedelmi bankok hitelfelmérései alapján. A jegybank elnök külön kiemelte, hogy ők ezzel közvetlenül a reálgazdaságot kívánják támogatni, valamint hogy a piacok kezdik érzékelni az amerikai és európai monetáris politika eltérését, ami tükröződik a devizapiaci árazásokba. Elmondása szerint az eurózónában hosszabb ideig megmaradhatnak a negatív reálkamatok, mint az Egyesült Államokban.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!