Sokadik nekifutásra sikerülhet a kormánynak rendezni a devizahiteles kérdést. A parlament kedden megkezdi a devizahitelesek kártalanításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, amelyről legkorábban szeptember 24-én szavazhat az Országgyűlés.
A Kúria tisztességtelennek nevezte az árfolyamrést, míg a parlament elfogadta a törvényjavaslatot, amelyben a kamatemeléseket érvénytelenítették. A bankok pedig csak egy megnyerhetetlen bírósági eljárásban bizonyíthatják, hogy a szerződéseik megfeleltek a törvényi kritériumoknak. A kormány és a szakértők számítása szerint is ez 1000 milliárd forintba kerülhet ez a bankoknak. Ezzel ők állják a rendezés szinte teljes költségét, hacsak a nemzetközi bíróságok másképp nem döntenek.
Ha a jelenlegi tervek szerint lezajlik az elszámoltatás, akkor valószínűleg ez már az utolsó lesz. Nem lesz szükség több egységes mentőcsomagra, vagy legalábbis kifogja a szelet az újabb elképzelések mögül, még akkor is, ha szükség lenne a leginkább bajban lévők megsegítésére.
A devizahitelesek között népszerű hit szerint nincs is deviza a deviza- vagy devizaalapú hitelek mögött, így azok alapból tisztességtelenek. Bár teljesen más indokokkal, de ugyanezt mondja ki a Kúria jogegységi döntése és a devizahiteles törvény is. Az eddigi mentőcsomagokkal szemben most tehát egyértelműen a bankok nyakába varrják a teljes felelősséget. Ezt ugyan gazdasági megfontolások egyáltalán nem indokolják, de a társadalmi nyomás nagymértékben enyhülhet.
Az eddigi mentőcsomagok nagy hibája volt, hogy mindig kimaradt belőlük a devizahitelesek egy köre. Nem jött segítség a szabad felhasználású jelzáloghiteleseknek, az autóhiteleseknek, a személyi kölcsönt igénylőknek. Ez esetben viszont a kormány nem válogatott a hitelek szerint. Általánosságban az árfolyamrést és a kamatemeléseket törölték el, így ez vonatkozik mindenkire. Még a forinthitelesek is érintettnek érezhetik magukat, annak ellenére, hogy az ő terheik inkább csökkentek az elmúlt években.
Az egyik leginkább vitatott intézkedés épp a végtörlesztés volt, hiszen, ahogy az előrelátható volt, csak a jobb helyzetben lévő adósok tudtak megszabadulni kedvezményesen a tartozásuktól. Most azonban mindenki kap vissza valamennyit, a lakáshitelesek közül pedig mindenki számíthat a forintosításra.
Több intézkedéssel kapcsolatban bizalmatlanság és kétség alakult ki a devizahitelesek között. Az árfolyamrögzítésbe például sokan azért nem léptek be, mert féltek a szerződésmódosítás jogi következményeitől, hogy elesnek a későbbi segítségtől. Ráadásul az árfolyamrés csak időleges segítséget nyújtott, míg a törlesztőrészlet akár nőhet is a program lezárulta után. Ezzel szemben az új rendezési terv pontos határidőt szab, jövő februártól várhatják a visszajáró pénzt az adósok.
Az időzítése is szerencsésebb az új mentőcsomagnak. A forinthitelek kamatai most a devizahiteleké közelében járnak, így a forintosítással sem kell törlesztőrészlet-emelkedésre számítani. Mivel szinte minden bank jelentős árfolyamrést használt, és sokan kamatot is emeltek, a legtöbb adósnak valóban lényegesen csökkennek majd a terhei, egyik napról a másikra.
Több mentőcsomag próbálta megoldani a leginkább bajban lévő adósok helyzetét. Az eszközkezelő 15 ezer család ingatlanát vásárolta fel, hogy aztán kedvezményesen visszabérelhessék. Ez a szám töredéke a feltételezések szerint 200 ezer körüli bedőlt devizahiteles szerződésnek. De még ez is sikernek nevezhető az ócsai telephez képest.
A mostani rendezés segíthet a leginkább bajban lévő családoknak is, hiszen ők is kapnak vissza pénzt, ami csökkenti majd a tartozásukat. Megoldást azonban ezeknek a családoknak valószínűleg ez sem jelent, ha nem viszi el a késedelmi kamat és díj a kiutalt összeget, akkor sem valószínű, hogy emiatt helyre áll a fizetőképességük.