Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Katalónia november 9-én akarja megtartani a függetlenségéről szóló népszavazást, de a spanyol kormány nem annyira megengedő, amilyen a brit volt: a kezdeményezést sokadjára utasítja vissza azzal, hogy az alkotmányba ütközik. A katalánok hosszú ideje harcolnak azért, hogy bővítsék az autonómiájukat, de az elmúlt években a függetlenséget követelők is hangosabbak lettek: a válság óta úgy gondolják, hogy az ő túladóztatásából finanszírozza a kormány az olyan szegényebb spanyol tartományokat, mint Andalúzia vagy Extremadura. Meg persze ők katalánok, és nem spanyolok, más a nyelvük, a történelmük, és az FC Barcelona is más, mint a Real Madrid.
“Ez egy nagyon szép populista játék a 21. században, de az vele a baj, hogy ilyen alapon a Dunántúl is leválhatna Magyarországról, mert minek fizeti Szabolcsot meg Nógrádot”, mondja Meisel Sándor. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatója szerint az elmúlt időszakban, főleg a válság után, Európában mindenhol alábbhagyott a szolidaritás. “Mindenki próbálja a saját kis várát, vagyonát, régióját védeni, és ebből persze semmi jó nem jön ki. De a 21. században kisnemzeti nacionalizmusokat korbácsolni, és ebből politikai tőkét kovácsolni életveszélyes dolog. A nemzetállam, mint olyan, már csak a vidéki bulvárlapokban működik jól, de valóságtartalma egyáltalán nincsen. Olyan mértékű az európai összefonódás, hogy ebből kitörni csak nagyon lassan, a mozgásteret centinként bővítve, és nagyon világos hosszútávú stratégia keretében lehet.”
Egy független Katalónia is nagyon rossz üzenet volna Európának: láncreakcióként bármikor követhetnék őket az andalúziaiak, galíciaiak, és más tartományok, akik szintén nagyobb önállóságot, sőt függetlenséget szeretnének, és pillanatokon belül darabokra eshetne szét Spanyolország. A baszkoknak sem kell sok: ők is évek óta igyekeznek tágítani a kereteken, és kérik, hogy írjanak ki népszavazást a függetlenségükről, amit a spanyol kormány rendre megakadályoz. Árnyalja a képet, hogy az ETA terrorszervezet évtizeden át fegyveresen is küzdött, míg a katalánok csak politikai eszközökkel harcoltak a függetlenségükért.
Ha egy népszavazással meg lehetne oldani, hogy másnapra önálló államként ébredjen Katalónia, az elválás akkor sem menne zökkenőmentesen. Például nekik is rögtön újra kéne tárgyalniuk az uniós szerződésüket, mert egy új ország csatlakozásához mindegyik tagállam belegyezése szükséges. És az Európai Unió nem fogad be most senkit: Mario Rajoy miniszterelnök már a skótok esetében is jelezte, hogy ha Skócia független állammá válik, és kéri felvételét az unióba, akkor Spanyolország egészen biztosan megvétózza azt. Az Európai Bizottság soron következő elnöke, Jean-Claude Juncker is többször nyilatkozta, hogy ameddig ő hivatalban van, azaz 2019-ig, nem lesz bővítés. És ez nem a szerbeknek, vagy a montenegróiaknak szólt elsősorban, hanem a skótoknak meg a katalánoknak.
Persze szabadkereskedelmi megállapodást is köthetnének az új országok az unióval - mint tette azt például Ukrajna -, de így is csak találgatni lehet, hogy milyen lenne egy önálló Katalónia gazdasága. “Most Spanyolország leggazdagabb és egyben legadósodottabb tartománya, de nagyon függ a spanyol piactól és megrendelésektől, és nincsenek például olyan jelentős gáz-, vagy olajbevételei, mint a skótoknak, amelyre hosszabb távon tudna támaszkodni”, mondja Meisel Sándor. “És ne felejtsük el, hogy Skóciából kivonult a bankszektor nagy része, még mielőtt egyáltalán szavaztak volna. Ha kiválnának, az nem csak azt jelentené, hogy ezentúl bárhova kitűzhetnék a katalán zászlót, hanem azt is, hogy kikerülnének a schengeni övezetből, és új egy valutát kéne bevezetni, amiben nem biztos, hogy vakon bíznának a piacok.” Nem véletlen, hogy az üzleti körök nem rajonganak a függetlenség gondolatáért. Katalónia elvesztése súlyosan érintené Spanyolországot is: az egyik legiparosodottabb területe, a spanyol GDP majdnem 20 százalékát adja, ezért a kiválása fájdalamas lenne az amúgy sem jó állapotban lévő gazdaságának.
Az sem kizárt, hogy a katalánoknak eszük ágában sincs végsőkig vinni az ügyet, és a népszavazás csak taktikai fegyver a központi kormánnyal szemben. “Népszavazást lehet tartani, hogy mi az eredménye, az egy dolog, hogy mi a következménye, az meg egy másik. Ha még meg is tartanák a szavazást, és úgy döntenének, hogy függetlenné akarnak válni, akkor sem történne semmi a kijelölt határidőig”, mondja Inotai András. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatója szerint utána “gyorsan tartanak még egy szavazást, mert rájönnek, hogy ez az egész azért nem egészen úgy megy, ahogy ők szerették volna”, mondja Inotai András.
Flandriában is előkerül néha Belgium szétszakításának a kérdése, főleg azután, hogy a 2010-es választások után több mint egy évig nem tudtak kormányt alakítani. Valójában azonban kevés támogatója van a függetlenség gondolatának. A flamandok is azt gondolják, hogy szorgalmasabbak, mint a lusta vallonok, ám a pártok inkább csak arról beszélnek, hogy megreformálnák, nem pedig felszámolnák a belga államot. Dél-Tirollal is hasonló a helyzet: a tartományt az olaszok az első világháború után annektálták, és Ausztria még a második világháború után is kísérletet tett a visszaszerzésére, de 1946-ban végleg lemondott erről. “Ma egyetlenegy osztrák politikust sem ismerek, ide értve a jobboldali Joerg Haidert is, aki valaha Dél-Tirolt egyetlenegy szóval is említette volna. Kétnyelvűek a táblák, schengeni határ van, pontosabban emiatt nincs határ. Senkit nem érdekel, hogy éppen melyik alpesi csúcsnak a déli vagy az északi oldalán élnek”, mondja Meisel Sándor.
Quebec is maradt
De Gaulle 1967-ben nagy botrányt kavart Montrealban, amikor egy beszédében azt kiáltotta: Éljen a szabad Québec!” Québec azóta sem vált ki Kanadából: kétszer volt népszavazás, és mindkétszer a maradás mellett döntöttek. “Kanada kétnyelvű, a québeci egyetemeken döntően franciául tanítanak, Torontóban meg angolul. Az egyik legfejlettebb tartomány, semmiféle gazdasági okuk sincs arra, hogy elszakadjanak. Nem független állam, de attól még van egy québeci zászló, ezt ki lehet tűzni a parlamentre, és egész jól megvannak így”, mondja Meisel Sándor. Québec egyébként annyira megmaradt Franciának, hogy Hollywood is forgat itt francia helyszíneket.
