Naponta 70 millió forintba kerül az embargó

A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel egyeztet, és a kérdések véglegesítése után megkeresik a vállalkozásokat. Az orosz–európai gazdasági háborúnak még csak most jön a neheze, különösen, ha az ukrajnai tűzszünet nem bizonyulna tartósnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy kérdőív segítségével próbálja felméri, milyen hatással van a magyar gazdaságra az orosz embargó. A kérdőív még nincs kész, egyelőre a szakmai szervezetek képviselői véleményezik – mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A kérdések

Ha az ív elkészült, a szaktárca igyekszik majd eljuttatni minél több vállalkozáshoz. Jelenleg ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket terveznek feltenni, némelyik még eléggé általános és szubjektív:

• Mennyiben érintik az ön vállalkozását a szankciók?
• Végez az ön vállalkozása exporttevékenységet?
• Exportál Oroszországba?
• Közvetlenül vagy közvetetten érinti az orosz embargó?
• Tapasztalt már visszamondott megrendeléseket?
• Tapasztalta uniós áruk megjelenését a piacon?
• Értékelje 5-ös skálán, mekkora esélyt lát arra, hogy termékeivel meg tud jelenni más piacokon!

A szaktárca az Origo kérdésére sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta a kérdőív létezését. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a károk minimalizálása érdekében folyamatosan egyeztetnek az érintett cégekkel, de a részletek "nem tartoznak a nyilvánosságra, mert üzleti titkokat sérthetnek".

Egyeztetések

A Külgazdasági és Külügyminisztérium elmondta, a Magyar Nemzeti Kereskedőház utasítást kapott, hogy minden olyan ügyletet gyorsítsanak fel, amelynek nyomán új exportpiacok nyílhatnak meg Magyarország számára. A közeljövőben lesz két egyeztetés az orosz féllel, a két ország gazdasági vegyes bizottságainak társelnökei és mezőgazdasági miniszterei tárgyalnak a helyzetről.

Esett a kacsa ára

A kormány úgy számolja, hogy a magyar gazdaság 70 millió forintot veszít naponta az embargó miatt. Ami a baromfitermelőket illeti, a szezonalitásuk miatt egyelőre csak a víziszárnyasok (kacsa, lúd) esetében tapasztalható komoly probléma, ezek átadási ára a felére zuhant – mondja Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. A csirke eladása elhúzódik, csak kisebb árcsökkenésre kell számítani. Az orosz embargó egyébként puhult, illetve pontosodott a kihirdetése óta, húskészítményeket például lehet exportálni.

Keletre nyitni

A zöldség-gyümölcs szektorban egyelőre nem érezni az embargó hatásait, de ez csak idő kérdése – tájékoztat Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács elnöke. A rendszerváltás után a magyar termelők elvesztették az orosz piacot, az elmúlt években kezdtek újra kelet felé nyitni. Az orosz embargó megakasztotta ezt a folyamatot, az üzletkötések jelenleg állnak, pedig az almatermelőknek már javában tárgyalniuk kellene. Martonffy Béla reméli, hogy az embargó nem lesz hosszú életű; ha mégis az lesz, megpróbálhatnak a Közel-Keleten, az arab országokban vagy Kínában új piacokat nyitni. Ehhez viszont fejleszteni kellene a feldolgozókapacitást, hogy a gyümölcsöket nagy távolságba is el tudják szállítani.

Forrás: MTI/Kiss István

Felvásárol az EU?

A mezőgazdaságban az unió a fölös termékeket felvásárolja és szétosztja. Hivatalosan nem felvásárlásról van szó, de az intézkedés gyakorlati végeredménye az lesz. Ha egy termelőnek fölös árui vannak, akkor keresnie kell egy intézményt (például iskolát, börtönt, karitatív szervezetet), amellyel szerződést köt az áruk átadásáról. Ezzel a szerződéssel a zsebében már igényelheti az uniós támogatást, Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. A pénzek szétosztása jelentkezési sorrendben történik, szóval érdemes sietni.

Katasztrófa a tejiparban

Az unió belső piacán már most túlkínálat van tejtermékekből, a tej és a tejpor ára 20 százalékot esett, a sajté 5–10 százalékot – figyelmeztet Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezetője. Mivel a magyar termelők Oroszországba alig exportálnak, az embargó közvetlenül nem érinti őket, ezért az uniós támogatások (kárpótlás, intervenciós felvásárlás) rájuk nem vonatkoznak. A túlkínálat viszont borzasztóan lenyomhatja az árakat, az ügyvezető nagykereskedelmi forrásokból úgy értesült, már van az országban félkemény sajt 2,5 eurós (800 forint, ez jóval az önköltségi ár alatt van) kilónkénti árért, még egy-két hónap, mire ezek az olcsó termékek megjelennek a boltok polcain. A megoldás az lenne, ha az unió azokat a termelőket is támogatná, akik csak közvetlenül érintettek, az intervenciós felvásárlási árakat emelni kellene, és erősíteni kéne a patriotizmust, vagyis hogy a vásárlók inkább magyar termékeket vegyenek, még ha drágábbak is.

Az autóiparnak is fájna

A magyar agrárexportnak csak nagyon kis része irányul Oroszországba, ezért a legnagyobb bajokra nem a mezőgazdaságban kell számítani. Hanem például az autóiparban; a rubel gyengülése miatt az orosz gépjárműipar és -piac már most padlót fogott, ráadásul az oroszok azzal fenyegetnek, az embargót gépjárművekre is kiterjesztik, ha az unió újabb szankciókat vezetne be. Magyarországi gyárak alig exportálnak autókat vagy alkatrészeket Oroszországba, de sok kis- és középvállalkozás szállít be olyan, például német autógyáraknak, amelyek viszont igen.

Gyorsan reagálni

A mezőgazdaság támogatásáról Brüsszel már döntött, és elkülönítettek erre a célra egy alapot. Azonban az agrárium mellett támogatásra szorulhatnak más területek (például az autóipar), eddig viszont sem a kormány, sem Brüsszel nem mérték fel, pontosan melyek ezek, mennyi forrást igényelnének, és a forrásokat hogyan fogják eljuttatni az érintettekhez. A mezőgazdaságban a támogatások elosztásának jól bejáratott csatornái és mechanizmusai vannak, ez más iparágakra egyáltalán nem igaz. Dávid Ferenc szerint kérdés, hogy lesz-e uniós vagy kormányzati pénz ezeknek a cégeknek a támogatására. Mindenesetre üdvözlendő, hogy a kormány tárgyal a szakmai szervezetekkel, és a kérdőív is jó irányba mutat.

Pótkocsira űritik a learatott őszi búzát Derecske határában Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Hosszú meccs

Brüsszel a szankciókkal egyértelműen nem tudta elérni taktikai célját, Moszkva nem ijedt meg, és nem visszakozott Ukrajnában. Ezek az intézkedések azonban csak fél-egy év alatt hoznak látványos eredményt, hatásuk akkorra az orosz gazdaságra nézve pusztító lesz, az oroszok ezt a jelek szerint nem fogták fel – állítja Deák András, az MTA munkatársa, a posztszovjet térség szakértője. Ukrajnában egy idő után várhatóan katonai patthelyzet fog kialakulni, ekkor kezdődhet majd a helyzet rendezése. Stratégiailag az EU-nak és Amerikának jó alkualapot fog jelenteni, hogy akkor már a szankciók hatása az egész orosz gazdaságban és a mindennapokban is érezhető lesz.

A neheze hátravan

A Bank of America – Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint az orosz–uniós gazdasági hidegháború 2015-ben akár egy százalékkal visszafoghatja Magyarország GDP-jének növekedését. A rubel leértékelődik, az oroszoknak a GDP harmadával felérő külföldi kitettségük van; Moszkva egyre nagyobb likviditási zavarokkal lesz kénytelen szembenézni, a gazdaság lassul, az import (és ezzel az uniós export) akkor is csökkenni fog, ha nem szigorítanak tovább a szankciókon és az embargón – véli Deák András.

Rosszabb lehet, mint 2008

A kelet-közép-európai régióra nagyobb veszélyt jelent az ukrán konfliktus, mint amilyet a 2008-as pénzügyi válság jelentett. A megromlott helyzetben nőhetnek a hitelfelvételi költségek, és visszaeshet a tőkebeáramlás, ugyanis a nagy befektetők egyetlen egységként tekintenek Kelet-Európára – a lengyel Krynica városában tartott közgazdasági fórumon ebben egyetértés mutatkozott az előadók között.

Orosz tankok Ukrajnában

A NATO augusztus végén olyan műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken orosz tankokat, tüzérséget és páncélozott járműveket lehet látni ukrán területen. Brüsszel erre úgy reagált, hogy kilátásba helyezte a szankciók körének kibővítését. Az újabb szankciókról szeptember 5-re ígértek döntést. A Reuters szerint a tagállamok és a bizottság a következő lépéseket fontolgatták:

• Teljes kulturális és sportembargó az oroszok ellen.
• A szankciókkal sújtott orosz személyek körének kiterjesztése.
• Energetikai eszközök exporttilalmának kiterjesztése.
• A kettős (polgári és katonai) felhasználhatósággal rendelkező termékek exporttilalmának kiterjesztése (ez a repülőgépipart érintheti érzékenyen).
• Az orosz bankok jelenleg maximum 90 napos lejáratú hiteleket vehetnek fel az unióból, ezt 30 napra csökkentenék.
• Az orosz állami olajcégek és védelmi cégek nem kaphatnának hiteleket az unióból.

Tank Mariupol közelében Forrás: AFP/Philippe Desmazes

Párizs bekeményít

A franciák még 2011-ben egyeztek meg az oroszokkal arról, hogy legyártanak nekik négy Mistral osztályú helikopterhordozó hadihajót. A szerződés szerint az első hordozót 2014-ben, a másodikat 2015-ben kell átadniuk; Párizs még az augusztusi szankciók bevezetése után is ragaszkodott ahhoz, hogy teljesítik a szerződést. Szeptember 3-án azonban a francia kormány már úgy nyilatkozott, hogy a körülményekre való tekintettel mégsem fogják leszállítani az első két Mistralt. A szerződést viszont egyelőre nem bontották fel, csak elhalasztották a hordozók átadását.

Lesz gáz?

Az oroszok természetesen nem hagyhatnak válasz nélkül újabb szankciókat. Kizárhatják például az uniós repülőgépeket a légterükből és embargót vezethetnek be az EU-ból származó gépjárművekre. Sőt, teljesen kitilthatják az európai cégeket az országból, bár ezzel maguknak is rengeteget ártanának. A gázcsapok elzárására valószínűleg nem fog sor kerülni, orosz részről erre semmi nem utal – hangsúlyozza Deák András. A gyengélkedő orosz gazdaság aligha tudná elviselni, ha leállítanák az unióba irányuló gázexportot. Az ukrán–orosz gázvita miatt viszont még lehetnek érdekes fejlemények: ha az ukránok esetleg megcsapolják a tranzitgázt, akkor a Gazprom leállíthat minden szállítást.

Itt van a szomszédban

Magyarország gázszükségletének több mint a felét orosz forrásokból fedezi, ráadásul főként Ukrajnán keresztül, hazánkat ezért különösen érzékenyen érintené, ha gond lenne a gázszállítással. Általában véve elmondható, hogy az unió keleti tagállamai sokkal jobban függnek az orosz piactól, mint a nyugatiak. A gázfüggőség (ami erősen megdobja az importot) mellett a magyar bankrendszer is erősen kötődik Oroszországhoz a leánybankokon keresztül és a sok kihelyezett hitel miatt.

A dollár az igazi atombomba

A végső fegyver, amivel gyakorlatilag el lehet pusztítani az orosz gazdaságot, Washington kezében van: a dollár. Ahogy Irán esetében, az amerikaiak képesek pénzügyileg lebénítani az orosz olajexportot. Emellett megtilthatják, hogy az oroszoknak bárki dollárban adjon hitelt. Egy ilyen tilalom nemcsak az amerikai bankokra vonatkozna, hanem minden olyan bankra, amelyiknek amerikai kitettsége van. (A BNP Paribas francia bank épp nemrég kapott tízmilliárdos büntetést, amiért amerikai szankciókat sértett meg.) Oroszországot ezzel gyakorlatilag teljesen elvágnák a dollártól. Szerencsére nem valószínű, hogy Washington ennyire drasztikus lépésekre szánná magát, mert az orosz gazdaság romba döntésével senki sem járna jól, ráadásul teljesen sarokba szorítanák Moszkvát, ami akár az ukrajnai fegyveres konfliktus eszkalálódásához vezethetne.

Fegyverszünet

Az ukrán kormány és a szakadárok képviselői szeptember 5-én Minszkben aláírták a fegyverszünetről szóló megállapodást, amelyhez egyelőre tartják is magukat. Az ukránok vállalták, hogy hadseregüket visszavonják a települések közeléből. Egyelőre nem látszik, hogy a fegyverszünet mennyire lesz tartós, de kevés bizakodó hangot lehet hallani.