Az MNB szerint olcsón vették az Eiffel Palace-t

Az Eiffel Palace homlokzata Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton 2014. február 4-én. Az 1893-ban, a Pesti Hírlap székházának emelt épület, amelyben 14 500 négyzetméternyi irodát alakítottak ki, 30 millió euróból újult meg.

Jó üzletet kötött az Eiffel Palace-szal a jegybank - ez áll az MNB legújabb közleményében. Szerintük az ingatlan 46,2 millió eurót ér (14,4 milliárd forint), nekik viszont 45,3 millió euróért (14 milliárd forint) sikerült megszerezni. Múlt héten arról írtunk, hogy ugyan ezt az épületet januárban még 40 millió euróért (12,5 milliárd forint) hírdették. 

A Nemzeti Befeketési Ügynökség brosúrájában található ingatlanokat külföldi befektetőknek ajánlotta megvételre az állami ügynökség. A különböző projektek mellett azok árát is feltüntették. Itt az Eiffel Palace project 40 millió eurós, vagyis 12,4 milliárd forintos áron szerepel. Júliusban ezt az épületet vette meg a jegybank 45,3 millió euróért, vagyis másfél milliárd forinttal többért. A brosúráról múlt héten az Átlátszó számolt be.

Az Eiffel Palace homlokzata Budapesten Forrás: MTI/Balaton József

A beruházó cég akkori közleménye szerint a két időpont között több változás is történt. A beruházást teljesen befejezték és több új bérlő is akadt. Néhány kérdés még továbbra sem tisztázott, hiszen már a brosúrában is készként jelölték meg a beruházást és nem tudunk olyan új bérlőről, ami indokolná a másfél milliárd forintos különbséget.

"Jó vétel volt"

Az Eiffel Palace irodaház megvételekor a jegybank - a sajtóban megjelent téves állításokkal szemben - nem egy hitelekkel és több más kötelezettséggel terhelt projektcéget vásárolt meg, hanem egy tehermentes, többéves bérleti szerződésekkel rendelkező, befejezett ingatlant - írja közleményében az MNB. Ahogy kifejtik: az irodaház befektetési értékének meghatározását az értékelések készítését a KPMG végezte el, amely a 46,2 millió eurós vételárról szóló értékbecslését.

Az MNB szerint a befektetés hosszú távon elősegíti az MNB eredményes gazdálkodását, hozzájárul ahhoz, hogy az MNB a következő években se terhelje a költségvetést.