A részvénypiacon az elmúlt időszakban egyre élesebb vita zajlik arról, hogy vajon lufit fújnak-e a fejlett piaci tőzsdéken. A Morningstar egy alternatív megközelítés alapján boncolgatja a helyzetet, nem értékeltségeket és profitnövekedést vizsgál, hanem az S&P 500 index egyes szektorsúlyainak alakulásából von le következtetést.
Az elemző szerint az elmúlt tizenöt év két korábbi nagy lufijához képest (ezek a technológiai és hitelpiaci buborékok) most igen nagy különbség, hogy az indexen belül nincs olyan szektor, aminek a súlya ijesztő módon megnőtt volna. A legnagyobb szerepet ismét a technológiai papírok kapják az index mozgatásában, de nem akkorát, mint a 2000-es évek eleji tech lufi idején. Szerinte hasonló megállapítást lehet tenni a pénzügyi szektorral kapcsolatban is.
Fontos persze hozzátenni, hogy a tech szektor súlya az elmúlt években szépen gyarapodott, és bár nem éri el a válság előtti 20 százalékos szinteket, azért nem sokkal marad már el attól a mostani 16 százalékos érték. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az elemzők által követett cégeknél a tech szektorban már általában véve túlértékeltséget látnak, akkor azért nem felhőtlen persze az ég a tőzsdék felett.
Azt mindenesetre érdekes látni, hogy az elmúlt tíz évben milyen átrendeződések történtek az indexen belül. Az érett szakaszba lépett, emiatt jellemzően jó osztalékfizetőként ismert cégek, mint a közművek, vagy a telekomcégek igen nagy súlyt veszítettek, míg a nagy növekedési szektorok, mint a tech és a pénzügy nagy teret hódítottak maguknak. Rajtuk kívül még az energiaszektor súlya nőtt látványosan, nagyírészt persze az olajár látványos emelkedésének köszönhetően.