Még mindig okozhat kellemetlen meglepetést a reklámadó: olyan cégek is a hatálya alá kerülhetnek, amikről nem is gondolnánk, véli Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője. A beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt ilyenek lehetnek például a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, bevásárlóközpontok és áruházláncok.
A reklámadóról szóló törvény elsődleges célja a reklám közzététele során keletkezett bevétel megadóztatása volt. A reklámadó rendelkezései azonban nem csak a kereskedelmi televíziók, újságok, internetes hírportálok reklámbevételeinek megadóztatására terjednek ki. Ha a nagyáruházak, áruházláncok, vagy akár bevásárlóközpontok marketing hozzájárulást kapnak beszállítóiktól vagy bérlőiktől, akkor a hozzájárulás után elvileg reklámadót kell fizetniük.
Például ha egy hipermarket-lánc reklámújságot tesz közzé az akciós termékeiről, amiért cserébe a beszállítóitól marketing hozzájárulásként ellenértéket kap, akkor két jogcímen is be lehet tőle szedni az adót. Egyrészt adózhat az újság elkészítésének költségei után, mert az saját célú reklámnak minősül, másrészt a beszállítótól a reklámújságban való megjelenés fejében kapott hozzájárulás után, mint valamilyen reklám közzétevője, mondja Békés Balázs.
A helyzetet bonyolíthatja az is, hogy a marketing hozzájárulás kifizetője is, mint reklám megrendelője adókötelezetté válhat, ha nem kap az áruháztól megfelelő nyilatkozatot. Hasonló példák más típusú cégeknél, például a nagykereskedelmi vállalkozásoknál vagy bevásárlóközpontoknál is előfordulhatnak, amelyek szintén juthatnak hasonló jogcímen bevételekhez, véli a Ryan szakértője.