Egy nagyváros életében a fejlesztések, különösen a nagyberuházások jellemzően nem négyéves ciklusok alatt zajlanak. 2010 óta sok olyan projekt zárult le a fővárosban, amik kivitelezése jóval korábban kezdődött, és sok olyan fejlesztés kezdődött el, ami majd csak évek múlva fog befejeződni. Ezek a fontosabb projektek valósultak meg teljesen vagy nagy részben az elmúlt négy évben:
Ha van olyan ember, aki borzasztóan ellene volt a 4-es metró megépítésének, akkor Tarlós István az. Ennek fényében ironikus, hogy valószínűleg ez a beruházás lesz, ami miatt évtizedek múlva is emlékezni fogunk rá és a 2010-2014 közti ciklusra. Az új metró építése 2006-ban, Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött el, de a városvezetésnek még 2010 után is bőven volt vele gondja. Problémák voltak a finanszírozással és az Alstom-féle szerelvényekkel, végül 452 milliárd forintot emésztett fel. A metrót 2014 márciusában adták át, az adatok szerint fölöslegesen: csak negyedannyi utas használja, mint amennyit vártak.
Késések és hibák kísérték a Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (Futár) átadását. A rendszer kialakításáról szóló 7 milliárd forintos szerződést 2010 októberében írták alá. A kijelzők sokáig csak a BKK honlapjának címéről tájékoztatták a nagyközönséget, a rendszer 2014 tavaszán kezdett üzemelni, Tarlós István hivatalosan október 1-jén adta át. A BKV utasai azóta percre pontosan értesülhetnek arról, mikor érkeznek és indulnak a járművek.
2013 szeptemberében kezdődött az 1-es villamos pályájának felújítása és meghosszabbítása, 2014 őszére a vonal nagyobbik része már elkészült. Szintén 2013 végén kezdődött a 3-as pályájának felújítása. A két vonalra a spanyol CAF vállalat szállít majd összesen 47 darab új villamost 2015 végéig 27 milliárd forintért. A budai fonódó villamos végre sínen van, a szerződéseket aláírták, az építkezések 2014 végén kezdődhetnek el.
A budapesti városképet meghatározzák a BKV világoskék buszai, ezek régebben sötétkékek voltak, átfestésüket ebben a ciklusban kezdte el a közlekedési vállalat. A négy év során vásároltak 200-nál több használt, és több mint 330 új, alacsonypadlós buszt. Szintén meghatározóak lettek a városkép szempontjából a Bubi zöld közbringái. A rendszert sok-sok csúszás, műszaki problémák és a tesztidőszak többszöri meghosszabbítása után 2014. szeptember 8-án kezdhették élesben használni a budapestiek. Szintén ebben a ciklusban lettek egységesen sárgák az – egységes tarifával fuvarozó – taxik.
2011 decemberében adták át a felújított Margit hidat, amelynek halaszthatatlan rekonstrukciója 2009 augusztusában kezdődött. 20 milliárd forintba került, a gyalogosok és a bringások még mindig nem férnek el rajta, viszont 2012-ben megkapta az Európai Acélszerkezeti Szövetség nívódíját. Szintén a Dunánál található a hányatott sorsú Bálna (leánykori nevén: CET). Átadását 2011 nyarára tervezték, az épület körüli vitás kérdések miatt ez elmaradt. A fővárosi önkormányzat 2012 nyarán vette át az épületegyüttest, a szükséges javítások elvégzése után 2013 novemberében nyitották meg. A fura formájú épületet 10 milliárd forintért húzták fel.
A római kor óta tudjuk, mennyire fontos a csatornázás és a fürdőzés egy város életében. A városvezetés 2010-2014 között mindent elkövetett azért, hogy a fővárosiaknak ne legyen gondjuk a szennyvízzel, és igényes fürdőkben tudjanak kikapcsolódni. Felépült a Központi Szennyvíztisztító Telep Csepelen és a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna. Megújultak a Rudas és a Lukács fürdők, mindkettőre bő egymilliárd forintot fordítottak. Viszont 2004 óta csúszik a Rácz fürdő átadása, a felújítás 8 milliárd forintba került. A késéseket perek, rendőrségi nyomozás és csődeljárás kísérték. Megnyitásához a fővárosnak a hitelező bankkal kellene megegyeznie.
Budapest szempontjából fontos, de nem a fővárosi önkormányzat, hanem a kormány projektje a Várkert Bazár rekonstrukciója. A felújítás első üteme 2014 áprilisára elkészült, az épületegyüttest nagy ünnepség keretében átadták. Négy nappal később viszont újra bezárták, hogy elkezdődhessen a felújítás második üteme. A bazárt véglegesen és ténylegesen augusztus 29-én nyitották meg, de a közvetlenül előtte futó és a projekthez tartozó Lánchíd utca még akkorra sem készült el, az utat borító térköveket csak október 1-jére sikerült megfelelően lerakni.
Végezetül szót kell ejtenünk arról, mi az, amit már soha többet nem láthatunk Budapesten. A Városligetben a Vidám Park 200 éves hagyományokkal rendelkezett, a városvezetés 2013 őszén többéves huzavona és fokozatos leépítés után bezáratta. A Vidám Park évek óta veszteséges volt, látogatóinak száma folyamatosan csökkent. A bezárás után a park területe az Állatkerthez került, a műemléki játékokat továbbra is üzemeltetik, már nem Vidám, hanem Holnemvolt Park néven.