Magyarországon összesen 6 813 541 darab internet-előfizetés van, amiből 4 341 617 mobilinternet. Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint az ezeken a hálózatokon lebonyolított adatforgalom után mindenképpen kell fizetni adót, mégpedig 150 forintot gigabájtonként.
Azért érdemes különbontani az internetes előfizetéseket mobil és vezetékes kapcsolatokra, mert nagyon eltérőek a fogyasztási szokásaink a két különböző eszközön. Sajnos magyar számok híján csak külföldi adatokra tudunk támaszkodni. A Cisco felmérése szerint a mobilinternetezők a világon átlagosan 200 megabájtot használnak el egy hónapba (nagyjából egy gigabájt ötöde), de az amerikaiak már 750 megabájtot. Ez alapján a magyar mobilinternet-használók nagy részének 150 forint adót kellene csak befizetniük, akár lesz felső limit, akár nem. Ez körülbelül 600 millió forintos bevételt hozhat a kormánynak.
Az otthoni vezetékes internet viszont már más tészta. Van, akinek a tévé is az interneten keresztül jön. De egy fél óra a YouTube előtt is már gigabájtokat emészthet fel. Egy átlagos amerikai család még a 150 gigabájtos havi limitbe is szűkösen férhet bele, ha a gyerek internetről szedi le a játékokat, és a család is online tékából keresi ki az esti filmet. A magyar átlag ennél jóval alacsonyabb lehet, de óriásiak az eltérések a felhasználók között. Sokan csak levelezésre használják az otthoni gépet, míg mások fel és le is töltenek hatalmas mennyiségben adatot.
A kormány közlése szerint 20 milliárdos bevételt várnak az új adótól, ahhoz, hogy meglegyen ez a szám az otthoni 2,47 millió vezetékes előfizetőnek körülbelül 52 gigabájtot kell le-, illetve feltöltenie évente. Ez drasztuikus internethasználat csökkentést feltételez. Ez az 52 gigabájt a jelenlegi 150 forintos gigabájtonkénti adóval számolva 7 800 forintot jelentene évente (nem számolva az erre kivetett afával).
Rogán Antal az Indexnek elmondta, hogy a törvényjavaslat nem végleges. Egy felső limit bevezetésére is sor kerülhet. Tegnap este az MTI havi 700 forintos limitről írt, amit ma reggel visszavont. Rogán 1000 forint körüli limitet tart elképzelhetőnek.
Ha feltételezzük, hogy sokan csak leveleznek, míg mások 100 gigabájtokat töltenek fel-le, akkor könnyű belátni, hogy egy maximált adónál elaprózódna a bevétel. Sokan csak a minimális összeget fizetnék be, hiszen egy gigabájtnál többet nem használnának, amiért 150 forintot kellene fizetniük. Míg a nagy adatforgalmat generálók a töredékét annak, amit a jelenlegi tervek szerint kellene. Például 1000 forintot, a kormány által elvárt 20-30 ezer helyett. Ez leginkább az internet elterjedésének ártana, hiszen azok fogják lemondani elsőnek az előfizetésüket, akik csak alkalmanként használják a világhálót, mégis a relatív terhelésük magasabb.
A világ országaiban mindenhol az a cél, hogy minél többen használják a világhálót. Hiszen aki internetezik, az könnyebben jut hírekhez, nehezebben befolyásolható, könnyebben dönt. Az internetadó ezzel az elvvel teljesen szembe megy, még akkor is, ha könyvtárakban vagy máshol elérhető a világháló. Ilyen helyeken ugyanis könnyű befolyásolni, hogy milyen tartalmat fogyasszunk. Elég csak egy megfelelő kezdőképernyőt alkalmazni, például a kormány.hu-t.
Persze lehet, hogy a kormány mindenképp ragaszkodik a 20 milliárd forintjához. Ebben az esetben viszont még drasztikusabb lehet azoknak a relatív terhe, akik alig használják az internetet, hiszen nekik is szinte minimális adatfogalom után meg kellene fizetni a maximális összeget. 6,8 millió felhasználóval számolva mindenkinek 2935 forintot kell fizetnie évente ahhoz, hogy összegyűjtsük az államnak a várt 20 milliárd forintot. Ezt árnyalhatja, hogy a cégeknek lehet nagyobb terhe, de még akkor is, ha lemegy ez az összeg például 2000 forintra, ezt annak is meg kellene fizetnie, aki csak egy e-mailt küld el valahova az interneten.