Semmi sem pótolja a jó szakembert

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Viator étterme a Merkbau elmúlt éveinek egyik főműve

Az építőipar a válságot követő látványos összeomlásában valójában második mélypontját élte át rövid időn belül: valami nagyon hasonló ment végbe 1990-ben, a privatizációs hullám kezdetén. Ez egyszerre jelentett akadályokat és hozott értékes lehetőségeket – meséli Balanyi László, a 24 éve stabil Merkbau Kft. gazdasági igazgatója.

A vegyesvállalatot 1990 végén hozta létre1 millió forint magántőkéből négy szereplő. Közülük hárman korábban a Kunépnél voltak kollégák, akik Németországban vezették az exportrészleget. A negyedik, német partnerüket azért vonták be a cégalapításba, mert a vegyesvállalatok 25 százalék kedvezményt kaptak a Németországban befizetett társasági adóból, és mivel az első években onnan származott a bevétel zöme, a társasági adót is döntően ott fizették. „Egy induló cégnek mindig kell a kapcsolati tőke” – mondja Balanyi László. – „Az alapításkor annyira rossz állapotban volt a hazai ágazat, hogy nem is tudtuk, mit fogunk itthon csinálni. A helyzet nagyon hasonlított a mostanihoz abban, hogy kevés volt munka. Mivel akkoriban életben volt az a szabály, hogy két évnél hosszabb ideig munkavállalási engedéllyel nem tartózkodhatott folyamatosan Németországban magyar dolgozó, kénytelenek voltunk 1992 után itthon például arra támaszkodni, hogy rendezett vállalkozói környezetből érkeztünk. Németországban akkor még mindig, mindenki pontosan fizetett, nem kellett megszenvednünk az itthoni szektor likviditási nehézségét. Fokozatosan vásároltunk eszközöket, ezek és a külföldi tapasztalattal bíró szakemberek adták a magyarországi kivitelezési tevékenységünk alapját. Az első vállalások még így is veszteséget hoztak, mert míg külföldön szerkezetépítéssel foglalkoztunk, Magyarországon generálkivitelezőként vállaltuk el a megbízásokat. Anyagbiztosítással, alvállalkozók koordinálásával együtt. A kft. a fő tevékenységét, a generálkivitelezést 1994-től építőanyag-kereskedelemmel egészítette ki, mivel az építési projektek anyagbiztosítása, a megmaradt anyagok hasznosítása így volt a legkönnyebb.” Azóta is ez a fő profiljuk.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Viator étterme a Merkbau elmúlt éveinek egyik főműve Forrás: MTI/Manek Attila

Nehéz évek

Balanyi László beszámolója szerint az akadálypálya következő állomása hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz. „Ekkor még intenzívebben megjelentek a kivitelezési piacon a külföldi építőipari vállalkozók, a multik a kereskedelemben, újra kellett gondolnunk a stratégiánkat. A bevételünk hullámzott, ami természetes – ma sem meglepő, ha két egymást követő évben 20 százalékot elmozdul a forgalmunk bármelyik irányba. Veszteségesek azonban soha nem voltunk. Ekkor határoztuk el, hogy megőrizzük saját kapacitásainkat, mind mérnöki, mind szakmunkás állományt tekintve és a mi egyik csodafegyverünk a kiemelkedően képzett és tapasztalt alkalmazott lesz.”

Az EU-csatlakozással felerősödött versenyre a kereskedelmi tevékenységnél az volt a válaszlépés, hogy a Merkbau tagja lett az Új-Ház Kft-nek 2004-ben. Az 1996-ban alapított, győri központú beszerzési társaság rövidesen Zrt-vé alakult és országos lefedettséget ért el. Közben beszerzési társaságból beszerzési és értékesítési társasággá alakult, egységes arculattal, egységes stratégiával. „Jelenleg 53-an vagyunk benne építőipari kereskedők, akik 80 telephelyet üzemeltetnek. Közösen döntünk a stratégiáról, azt aztán mindenki a maga körzetében igyekszik megvalósítani. Nyilvánvaló, hogy a barkácsáruházak tőkeerőben és marketingben erősebbek, ahogy a multik általában, mi viszont szakkereskedésként határozzuk meg magunkat. Nem hagyjuk magára a vevőt. Egy hipermarketben, egy láncáruházban a vásárló a kosarába teszi az árut, ha elbírja, majd fizet és távozik. A mi eladóink a hasznos tanácsok mellett vállalnak árazást, anyagkigyűjtést, ha valaki építési tervvel állít be és erre van igénye, betonacélt hajlítanak, faárut gyalulnak, gombamentesítenek, rajzos árajánlatokat készítenek nyílászárókról, látványterveket a szaniter termékekhez. Ha kell, még mestert is ajánlanak.”

Aztán beütött 2008

A gazdasági igazgató szerint a válság kezdetére világossá vált, hogy a Merkbaunak üzleti szempontból a generálkivitelezői státusz, a nagy volumen és a gyors kivitelezés rentábilis. Azzal, hogy kiiktatják a fővállalkozókat, komoly nemfizetési kockázattól óvják meg a cég stabilitását. A lakáspiacot is elkerülik, 24 év alatt 3 társasház építési vállalásuk és kevés számú egyéb lakásépítési munkájuk elenyészőnek számít. Úgy fogalmaz, egy jó képességű mérnököt nem éri meg egy évre elvonni a más munkától 100 millió forintos bevételért, a közepes képességűt pedig szakmai öngól odaengedni, hisz a magánmegrendelők elvárásai kiemelkedően magasak.

„2009 elején ötletbörzét tartottunk a vezetőkkel, a középvezetőkkel és a tulajdonosokkal” – meséli Balanyi László. – „Előre akartunk menekülni, a céljainkban felállítottunk egy hierarchiát, amit aztán be is tartottunk. Úgy gondoltuk, a legfontosabb a likviditás folyamatos megőrzése. Lehet 1-2 évig veszteségesnek lenni, de ha ez sérül, azzal megindultunk volna a lejtőn. A második célunk volt a legkiválóbb szakemberek megtartása és újak megszerzése. A válság kezdetén ugyanis nagyon könnyű volt odacsábítani a legjobbakat, mert sok cég tönkrement az ágazatban, és sok értékes ember kereste az új munkahelyét. A harmadik cél az eredményesség megtartása volt. Tudtuk, ez kell ahhoz, hogy legyen pénzünk fejlesztésre és a dolgozók díjazására.”

A hangsúlyos humánerőforrás-politikát húzta alá az is, hogy főmérnökséget nyitottak Budapesten, mert így könnyebb menedzselni a pest megyei megbízásokat, és nyilván a fővárosban lakó kollégáknak sem mindegy, mennyit autóznak a munkahelyükre. „A kivitelezés szolgáltatás, ehhez csapat kell” – magyarázza a gazdasági igazgató. – „Egy csökkenő piacon akkor van esély projekteket elnyerni, ha a magas szakmai nívó mellett remek hangulatot biztosítunk. Nem lehet akkora válság, hogy ezt szem elől tévesszük, aktívan segítjük a munkavállalóinknak a szakmai és a magánéleti céljaik összehangolásában. Aki frissen alapított családot, akinek kisbabája született, annak segítünk abban, hogy lakáshoz jusson. Támogatjuk a nyelvtanulást: az alkalmazottainkat elengedjük munkaidőben az órákra, és még álljuk is a tanfolyam költségeit. Ha pedig valaki mesterfokú diplomát akar szerezni, abban is számíthat a vállalatra.”

Megjegyzés: az alkalmazotti létszám görbéje itt némi magyarázatra szorul, minthogy a Merkbau cégcsoport szinten gazdálkodik az élőmunkával. Amikor a Halasbau Kft. sok megbízást kapott Németországban, a humánerőforrást a Merkbau belföldi létszámából oldották meg. A grafikon azokkal a munkavállalókkal is számol, akik a Halasbau állományában dolgoztak időről-időre Merkbau munkahelyeken.

Kihívások

A Merkbau Kft. humánerőforrás-politikája annyira hangsúlyos, hogy a szűkös fizetőképes kereslet mellett fő problémaként a szakemberhiányt említik. Balanyi László beszámol arról, hogy nagyon nehezen találnak jó villamosmérnököt, az elmúlt öt évben mindössze hármat vehettek fel a csapatba, jóval többre volna igényük. Részben ezért fogadnak lakatos-, ács- és kőműves-tanulókat gyakornokoskodni a helyi szakképző intézetből, bekapcsolódtak a duális szakképzés rendszerébe. Aki beválik, azt igyekeznek a cégnél tartani. A Merkbau fokozatosan építkezik, a termék- és technológiai innovációt jelenleg még nem tartja központi kérdésnek – még ha az olyan emblematikus munkái, mint a Pannonhalmi Apátság Viator étterme, vagy a Somló hegyről lefolyó lávacseppet formázó pálinkafőzde Somlóvásárhelyen éppen tiszta, minimalista vonalaival hívja is fel magára a figyelmet. Partnereiket óvatosan választják ki, hitelből sosem ruháznak be. Mottójukat – „Az építés a mi világunk” – kiegészíthetné Balanyi László gondolata: „A társadalmi tőkénk a mi legfőbb sikerünk.”

A Merkbau útja a sikerhez Forrás: Origo

A Magyar Telekom mint a kis- és középvállalatok legfőbb kommunikációs partnere megbízta a GKI Gazdaságkutatót egy olyan kutatással, amely segítséget nyújthat a magyarországi kis- és középvállalatoknak abban, hogy megtalálják a saját sikerükhöz vezető utat.

A cikksorozat első részében a kutatást és a vizsgálandó elméleti megállapításokat ismertettük.

A sorozatban eddig megjelent cikkek:

Nem csak a pálinkafagyi a sikertermék

Kulcsrakész segítség a kisvállalkozóknak