Vállalkozni a gyerekszobából

Vida Ágnes, a Gazdagmami.hu tulajdonosa

Mitől tud egy magyar vállalkozás 2009-ben, a válság legmélyebb pontján szárnyalni, ha csak két évvel korábban indult? Hogyan éri el egy vérbeli bölcsész, hogy tömegek akarjanak üzletvezetést tanulni tőle? Ki lehet-e mondani pirulás nélkül céges számokat, ha azok évről évre megduplázott árbevételre utalnak? A Gazdagmami most már Európában is díjazott vállalkozás.

Aki a vállalkozói szektorból ismeri Vida Ágnes nevét, rávágja, hogy ő az ötletgazdája, alapítója, ügyvezetője annak a szájtnak, amelyik arra bátorít és edukál anyukákat, hogy otthonról dolgozzanak, legyenek saját maguk főnökei és keressék a négyszeresét annak, amennyit a gyes előtt. Pedig a Gazdagmami már reakció. Vida Ági első nagy üzleti dobása a Kismamablog elindítása volt.

Kellett egy hatékony felület

„Fogalmam sem volt, milyen fogadtatásra számíthatok” – meséli az első vállalkozásról. – „Egyáltalán nem vagyok tervező alkat, projektelős üzletember, nem törtem a fejem, meddig fogok eljutni, milyen árbevétel reális. De minden jel szerint kellett találni egy gyors, hatékony felületet a segítségre, mert rengetegen fordultak hozzám tanácsért. A Gazdagmami tehát tulajdonképpen a sikert kezdte elemezni, szétszedni, hogy jobban értsük. De ezzel a sikerrel én a Kismamablogon ismerkedtem meg. Ott derült ki, milyen sok anyuka szeretne vállalkozni, otthonról dolgozni.” Az ő kedvükért indultak el az online tanfolyamok, a kurzusokból pedig könyvek születtek, dvd-k, cd-k.

Vida Ágnes, a Gazdagmami.hu tulajdonosa Fotó: Szabó Gábor - Origo

Kezdeti buktatók

Bevallása szerint szinte gátlása van kimondani az idevágó három szót: „Nem találkoztunk ilyennel.” Semmi sem volt egyszerű, mégis töretlenül növekedett mindkét vállalkozása. „A Gazdagmami épp csak elindult, már be is ütött a válság, és ettől a cégesdinek nagyon rossz levegője lett. Magyarországon ráadásul a vállalkozói kultúrán van mit csiszolni, a fejekben erősen élnek még a kilencvenes évek fura színű zakós figurái, akik gyanús kapcsolatok és súlyos tőke nélkül tapodtat se. Pedig most nőnek fel a zakós generáció gyermekei, már egészen friss szemlélettel, másrészt a szektorba rendesen belevágott az internet. Rengeteg webáruház működik úgy, hogy a tulajdonos maga sétál be a nagykerbe áruért, nem halmoz készletet. Az indulótőkét tehát valójában menet közben teremti meg és forgatja vissza a cégbe. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti állapothoz képest fillérekből el lehet indulni. A Facebook mint marketingeszköz tovább robbantott ezen. Ma már az tarol, amit megszerettek az emberek. Ilyen volt a Zokniblog, a Sanyi, a bagoly, a Szirszarok. Ide eleinte valóban nevetgélni járt a közönségük, ma már márkák. A személytelen marketingnek egyre kisebb a mozgástere.”

Pizsiben, nyüzsiben

„Gyerekkoromban ide-oda cipelt gyerek voltam, én ezért mást akartam adni a sajátjaimnak” – mesél motivációjáról Vida Ágnes. – „Vonzott a szabadság, nekem nem válik be a nyolctól-fél ötig, mert egyes napokon kifejezetten héttől nyolcig vagyok kreatív. Megtetszett a vállalkozás-vonal, és nagyon megkönnyebbültem, hogy online is művelhető. Nem kell egyesével meggyőznöm a vásárlókat, nem kell bejárnom irodába, nyüzsöghetnek körülöttem a gyerekek, és pizsamában is úgy szervezem az életem, ahogy szeretném. A többibe beletanultam, bár az adminisztratív résztől már a legelején sikítófrászt kaptam. Most már a marketinget viszem, meg a szakmai oldalt. A férjem pedig feladta az eredeti állását, és ő is beszállt a cégbe. Sőt ha új feladat vagy pozíció adódik, először mindig a családban nézünk körül.”

A kismamák kattintanak a segítségért, az ötletért, a buzdításért Fotó: Szabó Gábor - Origo

Vállalkozni? Én? Gyesről?

A Gazdagmami alaptanfolyama és havi egyszeri ingyenes előadása nem olyanoknak szól, akik rengeteg vállalkozást láttak már életükben. Hanem akik azon gondolkoznak, visszamenjenek-e dolgozni, illetve mit tegyenek, mert a munkahelyük, esetleg a szülés előtti pozíciójuk megszűnt. Marketinges alapfogások kerülnek szóba, pozícionálás, honlapkészítés. Aztán csatlakozhatnak a Gazdagmami közösséghez, amely most 1700 tagot számlál. Gyakran már a tréningen átütik a falat, és ha ott nem, a közösségben biztosan támogatják, és elég gyakran meggyőzik egymást. „Vállalkozni? Én? Gyesről? – Ezek a legismertebb első reakciók” – meséli Vida Ágnes. – „Mégis otthon jön rá a legtöbb anyuka, hogy adótanácsadás helyett már inkább gyöngyöt fűzne, vagy extra méretű melltartót gyártana. Van egy háromgyerekes vak anyukánk is. Rengeteg tagunk nagyon izgalmas dolgokat csinál, nagyon ügyesek. És segít a közösség, különben mindenki ufónak érzi magát, főleg vidéken, ahol a falu lakosságának fele munkanélküli. Milyen jó ilyenkor elmesélni, hogy létezik egy pici község Békés megyében, de olyan apró, hogy földúton lehet megközelíteni. Ott is talpra állt egy online vállalkozás, két különböző profillal. Az egyik, hogy falvédőt varrnak, ez az ott lakó asszonyok felének ad munkát, a másik az ország legnagyobb magyar illóolaj-webáruháza.”

Meggyőző adatok

Vida Ágnes mindkét cégében minden évben megduplázódik a bevétel, a kezdetek óta. Ez exponenciális növekedés: 2007-ben 6,5 milliós, 2008-ban 13 milliós, 2009-ben 25 milliós forgalmat bonyolítottak, idén meghaladják majd a százat. „Bevallom, eleinte a családom is kétkedve fogadta az ötletemet, azt hitték, unatkozom munkahely nélkül. Az anyukámat az első könyvem győzte meg, az apukámat az a pillanat, amikor irodát béreltünk, pedig ha tudná, hogy én oda nem is szeretek bejárni, hiszen épp azt sulykolom, hogy otthonról is megy az üzlet. De nincs jelentős változás az életformánkban, nem költöztünk menőbb környékre, sem nagyobb házba, nem vagyunk a magamutogatás barátai. Kicsit jobbak az autóink, mint hét éve, meg talán többet megyünk nyaralni. És még mindig szeretjük a tömegközlekedést.”

Mindkét oldalról le lehet tölteni írásait. Az Anyapszichológia május óta előkelő helyen áll az eladási listákon, az üzleti könyvet főként azoknak írta, akik vidékről nem jutnak el a kurzusokra. Azért kétévente újítja meg az alaptanfolyam anyagát, mert rámegy az egész nyara. A Kismamablog Facebook oldalán 140 ezer lájkoló olvassa a hírfolyamot, a Gazdagmamién 70 ezer.

Megpiszkál a név

Ági azt mondja, a gazdag szót provokatívnak szánta, a gazdagságot pedig nem szűkítené le a vagyon fogalmára: „Ki ne szeretné, amikor nyereséges a cége, de egy nőnek általában fontosabb, hogy a lelki gazdagságát biztosítsa. A balanszot szeretem hangsúlyozni, pedig tudom, soha nem alakul ki egyensúly az életünk területei között, az állapot inkább dinamikus: hol az egyik, hol a másik visz el belőlünk többet. Mégis mindennap dolgozunk rajta. Látom, hogy ha az ember valamit folyamatosan mond, az helyet talál magának a fejekben. 2008-ban a gazdag szó kiverte a biztosítékot, és inkább a tapasztaltak jöttek a tanfolyamokra. Most már olyanokkal találkozom egyre gyakrabban, akiknek van szakmájuk, de meg akarnak tanulni vállalkozni.”

Az üzletasszony mindenhol üzletasszony, az anyuka mindenhol anyuka Fotó: Szabó Gábor - Origo

Felfigyelt rájuk az EU

Vida Ágnes nem hisz a pályázatokban, hamis reménynek tartja. Szerinte fontosabb volna arra ráállni, hogy abból főzzünk, amint van. Ha uniós forrásokra soha nem is pályázott, azzal tavaly is, idén is megkereste a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy jelöljék magukat az Európai Vállalkozásösztönzés Díjra. Tavaly nem volt erre idejük, idén azonban megnyerték, Ági október 1-jén kiutazott Nápolyba, ahol a Gazdagmamié lett az Európai Bizottság European Enterprise Promotion Awards fődíja. Magyar vállalkozás eddig még vitte el a jutalmat. A gála előtt Ági mesél a készülődésről, a meghívásról: „A legjobban az tetszett, hogy amikor felkínálták, milyen programokra lehet jelentkezni, odaírták, jól gondoljuk meg, melyik napra kérünk ebédet, és szeretnénk-e idegenvezetett városnézést, mert ez mind közpénzből megy.”

Itthon nem lehet vállalkozni?

Tapasztalata szerint a hazai szektorban az árszerénység, az ódzkodás a nyomulástól, a marketing nehézségei rettentenek vissza a leggyakrabban, a fórumokon pedig visszatérő nekibúsulás, hogy a környezet abszolút nem támogató. „Az mint kifogás nem magyar jelenség, angol és luxemburgi fórumokon is rendszeres a hasonló kirohanás. Pedig hát Magyarországon lakunk, de Európában élünk. Ne csak ebben a pici piacban gondolkozzunk, találjuk ki azt a vállalkozást, amely globálisan nyithat, nagyon jók a futárszolgálatok, rengeteg a lehetőség. A Firkababa itthon nyűglődött, Kanadában imádják.” Ági szerint a szemléletváltás egyre inkább tettenérhető, még az alkalmazotti szféra is egyre inkább a vállalkozósdi felé halad: az emberek nem harminc évre szeretnének belegyökerezni ugyanabba a cégbe, inkább projektekben gondolkoznak. „Kell is” – teszi hozzá, – „aki megáll, az már valójában visszafelé halad. Mint mondani szokás, a csúcson mindenkinek jut hely, de annyi senkinek nincs, hogy leülhessen.”