Goodfriend: Magyarországgal tudunk párbeszédet folytatni

A diplomata-útlevél még nem elég ahhoz, hogy a kitiltott személy beutazzon az Egyesült Államokba, mondta André Goodfriend. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője úgy véli, hogy nincsenek mélyponton az amerikai–magyar kapcsolatok. Sőt a két ország viszonya olyan jó, hogy képesek megbeszélni problémáikat.

Egyes vélemények szerint a vízumkorlátozások valójában a magyar bel- és külpolitika miatt kivetett szankciók. Valóban van köze ennek a kitiltásokhoz?

A vízumkorlátozásoknak semmi közük a politikához, kizárólag az érintett személyek egyéni tetteinek szólnak. Bűncselekmények, illegális határátlépés vagy korrupciós ügyek miatt évente számos belépési engedélyt vonnak meg. Esetünkben az utóbbiról van szó, a kitiltottak egyes ügyei kimerítik a 7750-es elnöki rendeletben foglalt szempontokat, amelyek alapján megtiltható olyan személyek beutazása, akik korrupciós ügyekben vettek részt.

A kitiltási ügyhöz legfeljebb annyiban van köze a magyar kormány politikájának, amennyiben az a korrupció elleni küzdelmet is érinti. Az 1977-es, külföldi korrupt gyakorlatokról szóló rendelet értelmében fel kell lépnünk az amerikai cégeket érintő korrupciós ügyekben, ebben együttműködést próbálunk kialakítani a külföldi kormányokkal. Azonban nem kérjük, hogy a kormány tegyen lépéseket. Lehetséges, hogy a kitiltási ügy katalizátora lesz valamilyen változásnak, a transzparencia, a jogállamiság vagy a civil szervezetek státusza kapcsán, azonban ebben az ügyben mi csak külső szemlélők vagyunk. Van véleményünk, de nem avatkozunk be ezekbe a folyamatokba.

A beutazáshoz nem elég a diplomata-útlevél Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A héten a kitiltási botrányban érintettként számon tartott amerikai Bunge nagyvállalattal szemben is felmerültek korrupciós vádak, a Magyar Nemzet szerint az Obama-adminisztráció tagjai is érintettek voltak az egyik ilyen ügyben. Mi a véleménye erről?

Nincs tudomásom ezekről a sajtójelentésekről, így ezeket az ügyeket nem tudom kommentálni. Az viszont egyáltalán nem kirívó, hogy egy volt kabinettag később egy cég vezetésében vállaljon szerepet, az ilyesmi Magyarországon is bevett karrierút. Az, hogy amerikai cégek külföldön korrupcióba keveredtek, nincs kizárva, de jegyezzük meg, hogy az amerikai vállalatok rendkívül szigorú ellenőrzésnek vannak kitéve, beleértve külföldi leányvállalataikat is, ahogyan azt a már említett két korrupcióellenes rendelet is garantálja.

A napokban felröppentek olyan hírek, hogy a vízumkorlátozások kijátszhatók például diplomata-útlevéllel, és hogy esetleg egyes kitiltott személyek már éltek is ezzel a lehetőséggel. Valóban lehetséges ez?

Az igaz, hogy a vízumkorlátozások csak magánjellegű beutazásokra vonatkoznak, diplomáciai kiküldetésre nem, azonban ehhez a státuszhoz nem elég egy diplomata-útlevél. Az valójában csak az útlevél egy fajtája, nem ad szinte semmilyen plusz jogosultságot. A diplomatastátuszhoz szükség van egyrészt egy, a küldő országban kiadott megbízólevélre, illetve arra, hogy az Egyesült Államok fogadja is az illetőt. Vagyis önmagában egy diplomata-útlevél nem írja felül a vízumkorlátozásokat.

Senki nem akarja egy szövetséges bukását Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Egyesek szerint ön és az amerikai követség a kormány gyengítésén, megbuktatásán munkálkodik, vagy abban érdekelt.

Szó sincs erről. Magyarország kormányát demokratikus választáson választották meg, amit mi tiszteletben tartunk, és ezzel a választott kormánnyal szeretnénk együtt dolgozni. Magyarország és az Egyesült Államok szövetségesek, mindkét ország a NATO, az OECD és az euroatlanti együttműködés tagja. Senki nem akarja egy szövetséges bukását. Éppen ellenkezőleg: azért jelezzük a magyar kormány felé az aggodalmainkat, mert úgy véljük, hogy a korrupció, az átláthatóság hiánya és egyéb problémák a szövetségesünk, Magyarország meggyengüléséhez vezetnek. Hasonló visszajelzéseket egyébként a szövetséges országok felől is várunk az Egyesült Államok politikájával kapcsolatban.

A magyar külügyi szervektől kaptak hasonló visszajelzéseket? A kormánypárti sajtóban elég súlyos vádak jelentek meg: hogy az USA birodalomként viselkedik, beavatkozik Magyarország belügyeibe, a nemzetközi fórumokon próbálja befeketíteni. Kifogásolt formálisan bármi hasonlót eddig a magyar külügy?

Egyelőre nem. A sajtóban megjelent állításokat persze ismerem, de hivatalos fórumokon, csatornákon nem fogalmazott meg hasonló vádakat a magyar külügy. Pedig lenne rá lehetőség, az ENSZ-ben például rendszeresen készülnek jelentések minden országról, a kül- és belpolitikája kapcsán is. Az ezzel foglalkozó bizottságnak magyar diplomaták is tagjai, de egyelőre semmilyen hasonló aggodalmat nem kommunikáltak. A vádakra egyébként azt tudom válaszolni, amit már korábban is mondtam: az Egyesült Államok célja és érdeke, hogy Magyarország stabil és sikeres ország legyen, és úgy véljük, a stabilitás és a sikeres kormányzás nem valósítható meg a jogállam tiszteletben tartása, a kormányon kívüli szervezetek, emberek bevonása nélkül.

A már idézett kritikák szerint ön és az amerikai követség egyoldalúan áll hozzá például civil csoportokhoz, csak az ellenzéki szervezetekkel tartják a kapcsolatot, őket segítik pénzzel vagy tanácsokkal.

Ez egyáltalán nem igaz. Mielőtt Budapestre jöttem volna, körülbelül egy évig kellett tanulmányoznom a magyar nyelvet és a magyarországi helyzetet. Az amerikai misszió célja kezdettől fogva az volt, hogy a diplomatáik, köztük én is, minél jobban megismerhessük az itteni embereket és helyzetet. Ehhez nem elég csak politikusokkal tartani a kapcsolatot. Ezért már korábban is fel kellett vennem a kapcsolatot nem kormányzati szereplőkkel: akadémikusokkal, civil szervezetek vezetőivel, újságírókkal. Emellett sokat utazom, megpróbálok minél több társadalmilag releváns rendezvényen részt venni.

Rosszabb lenne, ha elhallgatnák a közös problémáinkat Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Nem igaz, hogy csak ellenzéki szervezetekkel tartanám a kapcsolatot. Nemrég például a KDNP-s politikusok által alapított Új Társadalom Szalon gyűlésén vettem részt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter társaságában. De találkoztam a Századvég Alapítvány tagjaival, tartom a kapcsolatot a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Blikk és a HírTV újságíróival. Emellett persze szóba állunk független vagy akár ellenzékiként számon tartott civil szervezetekkel is, mivel úgy gondoljuk, egy demokratikus államban rendkívül fontos, ellenőrző szerepe van a pártoktól független, nem kormányzati pénzből működő szervezeteknek is.

Úgy tűnik, ebben nincsenek egy véleményen a magyar kormánnyal. És nem ez az egyetlen nézeteltérés. Vannak viták a jogállamiságról, a kormány kül- és gazdaságpolitikájáról, emellett Budapesten nincs amerikai nagykövet, jó ideje elképzelhetetlen most egy magyar–amerikai kormányfői találkozó. Egyetért azokkal, akik szerint történelmi mélyponton vannak a magyar–amerikai kapcsolatok?

Egyáltalán nem, sőt, szerintem soha nem voltak ilyen erősek a kapcsolatok a két ország között. Nézeteltérések persze vannak, de legalább van párbeszéd. Sokkal rosszabb lenne az az egyébként sajnos jellemző gyakorlat, ha elhallgatnák a közös problémáinkat. Egy példa: amikor két ember már alig szól egymáshoz, inkább meg sem próbálnak komoly párbeszédet folytatni, megbeszélni a nézeteltéréseiket, mert tudják, úgysem jutnak semmire, akkor mondhatjuk, hogy a kapcsolatuk mélypontra került.

Ezzel szemben Magyarországgal jelenleg tudunk párbeszédet folytatni. A két ország között rendkívül erős, komoly történelmi gyökerekkel rendelkező a kapcsolat. Számos olyan érték van, amelyeket mindkét fél a magáénak vall, mint a függetlenség, az egyéni szabadság. Az, hogy vitatkozunk egymással, azt jelenti, hogy a két ország viszonya egy érett kapcsolat, ahol, ha vannak gondjaink, azokat képesek vagyunk megbeszélni.