A kormány múlt héten hétfőn nyújtotta be a javaslatot, amely szerint a devizahitelek forintra váltásakor a bankok csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhatnak. Ez a referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR lesz, amelynek a mértéke jelenleg 2,1 százalék. A kamatfelár az eredeti kamatfelár, de mértéke – egy módosító javaslat szerint – nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és nem lehet több, mint 4,5 százalék (lakáscélú hitelek esetében), illetve 6,5 százalék (nem lakáscélú hitelek esetében).
A törvényjavaslat kimondja, hogy a hitelesekre váró új kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot.
Az átváltási árfolyamot a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyama vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyam adja. A két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Ebből adódik tehát, hogy a frankhiteleket 256,5 forinton, míg az euróhiteleket 309,0 forinton forintosíthatják.
A forintosítás gyakorlatilag kötelező lesz mindenki számára, bár a javaslat hagy néhány kiskaput azoknak, akik mindenképpen devizában akarnak tartozni. Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága el is fogadott egy módosító javaslatot: a 2020 végéig, vagyis a hat éven belül lejáró devizahitelek forintosítását tennék opcionálissá.
Az eredeti javaslat szerint annak, aki devizában kapja a jövedelmét, szintén lesz kötelező a forintosítás – csak keressen többet, mint a törlesztőrészlete.
November 10-én jelentették be, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség megegyezett a devizahitelek forintosításának részleteiről. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a tárgyalások alatt a kormánynak sikerült elérnie, hogy átlagosan 25-30 százalékkal csökkenjenek a devizahitelek törlesztőrészletei.
Már márciusban alacsonyabb lehet a devizahitelesek törlesztőrészlete, mondta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője példával magyarázta, mennyivel kell majd kevesebbet fizetniük a hiteleseknek a bankok elszámolásáról, a devizahitelek forintosításáról és a fair bankokról szóló törvények elfogadása után.
Számításaik szerint egy devizaadósnak, aki 2006–2009 közötti szerződéskötéskor 43 ezer svájci frankot, azaz 6,8 millió forintot vett fel, a kezdeti 46 ezer forintos törlesztője mára 91 ezer forintra nőtt. Az elszámolás és az eredeti kamatra való visszaállás után ez 65 ezer forintra mérséklődik, a kezdeti felárral való forintosítás után pedig ennél is kevesebb, 64 ezer forint lesz, és stabilan így is marad.
Varga Mihály az M1 Ma reggel című műsorában hétfőn már arról beszélt, hogy egy új elem is bekerült a rendszerbe: az árfolyamgátasokat érintő forintosítási lehetőség. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a képviselők ezzel együtt fogják megszavazni a devizahitelek forintosítását szabályozó törvényt.
A forintosítással érintett árfolyamgátas hitelek törlesztőrészlete is csökkenhet, mondta az Origónak Nagy Ildikó, a Bankmonitor elemzője. A legtöbb esetben valószínűleg „lenullázzák”, megszüntetik a gyűjtőszámlát, majd a maradék visszajáró összeget a fennmaradó devizahitel összegére számolják el.
Az egyik módosító javaslat szerint a jövő évi februári törlesztőrészlet nem haladhatja meg a januárit. Amíg tart az árfolyamgát (maximum 5 év), addig a törlesztőrészlet nem haladhatja meg ezt az összeget, de kivételt képez az, ha a bank jogosan emel kamatot. Ha kifutott az 5 év, akkor maximum 15 százalékkal emelkedhet a törlesztőrészlet, és ennek függvényében nyújtható el a futamidő, mondta az elemző.
„Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatban foglalt szabályok a korábbi árfolyamgátas rendszerhez képest is előnyösebb és végleges megoldást tartalmaznak az árfolyamkockázat kezelése tekintetében, ezért a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések forintosítása mellett nem indokolt a gyűjtőszámlás rendszer további kiterjesztése, ezért a törvényjavaslat megszünteti az új gyűjtőszámlás hitelszerződések megkötése kezdeményezésének lehetőségét” – olvasható az indoklás Trócsányi László igazságügy-miniszter módosító javaslatában.
Jövő tavasszal minden devizahiteles kap majd a bankjától egy levelet, amelyben benne lesz a pontos elszámolás, hogy mennyivel kurtították meg az elmúlt években, mennyivel csökken a törlesztőrészlet, a tőkerész, és ezt kell forintosítani majd ugyanabban a pillanatban, ismertette Varga Mihály.