Nem érne meglepetésként, ha a buszokra is e-útdíjat kellene fizetni, mondta az Origónak Áipli László személyszállítással foglalkozó vállalkozó. A flottájában 28 busz van, bel- és külföldre is szállítanak utasokat. A 2015-ös árajánlataikat már úgy küldik ki, hogy beleírják, költségeik magasabbak lehetnek, ha bevezetik a használatarányos útdíjat. A jegyáraikban 300 forintos kilométerdíjjal kalkulálnak, ha a buszokra is lesz e-útdíj, akkor kilométerenként 380–420 forinttal kell számolniuk. Öt éve nem emelte árait, mivel az utasai nem tudják megfizetni a megemelt árakat, mondta a vállalkozó. Azt még nem tudja, miként gazdálkodja majd ki az e-útdíjat, ha bevezetik.
A Szabolcs Volán az Origótól hallott először arról, hogy az autóbuszokra is ki akarják terjeszteni az e-útdíjat. Huba Péter személyforgalmi igazgató azt mondta: nem tudják, hogy a javaslat milyen buszokat érint, menetrend szerinti járatokat vagy különjáratokat. A jegyárak esetleges emeléséről azt mondta: a viteldíjat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határozza meg, ezért nekik ebbe nem sok beleszólásuk van.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Az Este című műsorban azt mondta, hogy az Állami Számvevőszék 40 milliárd forintot hiányol az e-útdíjból várt bevételekből. A nemzetgazdasági miniszter szerint a csütörtöki kormányülésen felvetik az e-útdíj bevezetését a buszokra is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya megerősítette az Origónak, hogy a csütörtöki kormányülésen szóba került az autóbuszok e-útdíja, de kormánydöntés még nem született róla. A kormányszóvivői irodában azt mondták, csak arról adnak tájékoztatást a sajtónak, amiről már döntött a kormány.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, amikor meglátta a jövő évi büdzsétervezetet, azonnal levelet írt a kormánynak az e-útdíjról, de egyelőre egyeztetés nem történt. Pedig stratégiai megállapodásuk van a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Karmos Gábor, az egyesület főtitkára szerint a megállapodásban a minisztérium vállalta, hogy a jogszabályok megalkotása előtt egyeztetnek az érdekképviseletekkel. Karmos Gábor elmondta: a jövő évi költségvetésben 26 százalékkal több bevételt terveztek be a használatarányos útdíjakból. A főtitkár elhibázott lépésnek tartja, ha kiterjesztik a használatarányos útdíjat a buszokra is. Karmos Gábor szerint a buszok nagy többsége a közösségi közlekedésben szállítja az utasokat. Ha a buszokra is kiróják az e-útdíjat, akkor a társaságoknak árat kell emelniük.
A buszosok már nem tudják lenyelni a pluszköltségeket, ezért osztálykirándulások maradhatnak el, vagy a nyugdíjasok nem tudják majd kifizetni a drágább kirándulásokat – tette hozzá. A főtitkár példaként említette, hogy ma egy nyíregyházi diákcsoportot 150 ezer forintért hoz Budapestre egy busz. Ha lesz e-útdíj a buszokra is, ez az összeg 30 százalékkal lesz magasabb, vagyis a diákokat 195 ezer forintért hozza a fővárosba a busz. Ez személyenként nagyjából 900 forinttal növelné meg a kirándulás árát.
Karmos Gábor szerint a döntés ellentétes a kormány eddigi közlekedéspolitikai elképzeléseivel, amely szerint csökkenteni kell a másodrendű utak forgalmát, és csökkenteni a környezetszennyezést. A buszosok valószínűleg nem fogják az autópályák helyett az alacsonyabb rendű utakat választani, mert ez menetidő-növekedéssel járna, amit az utasok nehezen tolerálnának. A buszok elektronikus útdíja Karmos Gábor szerint a kormány hirtelen kipattant ötlete lehet.
2013. július 1-jétől kötelező Magyarországon az e-útdíj fizetése a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárműveknél. E-útdíjat a magyar úthálózat 6513 kilométer hosszú szakaszán kell fizetni. Tehergépjárműveknek kilométerenként 17 és 85 forint közötti összeget. Az e-útdíj függ a használt út típusától, a jármű kategóriájától és a környezetvédelmi besorolástól is. Jelenleg összesen 130 ezer regisztrált jármű szerepel az elektronikus útdíjfizetési rendszer adatbázisában, és közülük 70 ezer jármű fedélzeti egység segítségével, bevallási közreműködőn keresztül vallja be úthasználatát.
Karmos Gábor a teherautókat érintő e-útdíj bevezetéséről azt mondta: a nemzetközi szállítást végző fuvarozók kiadásai átlagosan 5–10, míg a belföldi fuvarozóké akár 20–30 százalékkal is emelkedtek. A fuvarozócégek szinte teljesen áthárították a többletköltségeket a megrendelőikre. A teherfuvarozóknak a buszosokkal szemben az útdíj bevezetése előtt egy évvel voltak információik. Problémaként említette, hogy a buszosok 2015-re már előre szerződnek az utazási irodákkal is. Áraikba most még nem építik be az útdíjat, viszont ha januártól mégis bevezetik, akkor több buszos vállalkozás is csődbe mehet.
Ha végül mégsem vonják be a buszokat az e-útdíj-rendszerbe, akkor a 2015-ös büdzsében a bevételnövekedést két módon lehet előteremteni. Az egyik, ha megemelik az útdíjakat, a másik, ha tovább bővítik a fizetős útszakaszokat. 2015-ben a kormány 8,5 milliárd forintot biztosít az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetésére – erről már kormányhatározat is született. Így az ellenőrzéssel is pluszdíjakat lehet beszedni.