Ezt a hibát kerüljük el a befektetéseinknél

A befektetései során mindenki ezerszer hallhatta már, hogy nem szabad egy befektetési alapba egyedül annak múltbeli teljesítménye alapján pénzt invesztálni. Ennek ellenére a befektetők jelentős része mégis hajlamos ez alapján dönteni. Az egyik legnépszerűbb abszolút hozamú alap példáján mutatjuk ezért be, miért is vezet rossz útra, ha ezt a módszert követjük, és egyáltalán, mi a teendő ilyen esetben.

Az abszolút hozamú alapok nagyon szép múltbeli teljesítménnyel büszkélkedhettek az elmúlt években, de közülük is kiemelkedik az Investor Trader keretében is elérhető Concorde VM. Ennek az alapnak a példáján nagyon szépen látható a befektetők által elkövetett egyik leggyakoribb hiba, nevezetesen, hogy egyedül a múltbeli teljesítmények alapján hoznak befektetési döntéseket. Mivel az abszolút hozamú alapok népszerűsége töretlenül növekszik, mindenkinek érdemes megismerni, miért fontos, hogy kiküszöböljük ezt.

Mi az az abszolút hozamú alap?

Az abszolút hozamú alapok a befektetési alapoknak azt a típusát alkotják, amelyben a befektetési politika szinte bármilyen eszköz megvásárlását engedélyezi, az egyedüli cél, hogy ezeken keresztül az alap teljesítménye túlszrányalja egy kitűzött referencia index hozamát.

Azt mindenképpen szeretnénk leszögezni, hogy a Concorde VM helyett használhattuk volna bármelyik másik abszolút hozamú alap grafikonjait. Azért esett rá a választás, mert ez Magyarország egyik legnagyobb ilyen típusú alapja, a leírtakkal tehát sem rá-, sem lebeszélni nem szeretnénk senkit az alapba való befektetésről.

Concorde VM alap árfolyama és kumulált nettó értékesítése

A fenti görbén a befektetők múltbeli teljesítmény alapján való döntéshozatala szembeötlő. Nagyon szépen lejön az ábráról, amikor a befektetők az emelkedő árfolyamon keresztül meglátják növekedő visszatekintő hozamokat, és megindul a vásárlás. Az értékesítés itt meredeken megugrik és szépen követi is az árfolyam növekedését, egészen annak csúcsáig. Az is szépen lejön az ábráról, hogy a befektetők jó része így inkább csak futott a hozamok után, és megpróbálta még meglovagolni a múltbeli teljesítmény alapján várt szép számokat. Az esésnél viszont egészen más volt a helyzet. A 2014 februárjában kezdődő visszaeséssel egy időben megkezdődött a 30 napos kumulált nettó értékesítés csökkenése, ami azt jelenti, hogy a befektetők jelentős része az esésre nagyon gyorsan reagált, az árfolyam csökkenésének legkisebb jelére adni kezdték a befektetési jegyeket.

Concorde VM alap árfolyama és napi nettó értékesítése

Lássuk, mit mutattak az emelkedés alatt a visszatekintő hozamok. Látható, hogy az 1 éves hozamok is meredek emelkedésbe kezdtek és egy hónap leforgása alatt 5 százalék körüli múltbeli hozamról 10 százalékra kúsztak fel. A 3 éves időszak visszatekintő hozama viszont már nem mutat ekkora emelkedést, sőt inkább stagnáltak. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy ha a visszatekintő hozamokat tekintjük, sose felejtsük el megnézni az árfolyam bázis időszakbeli alakulását, a különböző időtávok bázisidőszakaiban tapasztalt árfolyammozgások ugyanis, értelemszerűen, az egyik fő befolyásoló tényezői a visszatekintő hozamok értékeinek.

Concorde VM árfolyama, illetve 1 és 3 éves visszatekintő hozamai

A látott hibák elkerülése érdekében tartsuk tehát fejben az alábbi tanácsokat:

• Semmi nem biztosítja, hogy az alapkezelő a jövőben is képes lesz a visszatekintő hozamok által mutatott kimagasló teljesítményre
• Az abszolút hozamú alapok a befektetési alapok között speciális kockázattal rendelkeznek, mivel ezek esetén egy-egy portfólió menedzser szinte szabad kezet kap, így az alap teljesítménye lényegében az ő személyétől függ.
• Ha bízunk egy alap által követett befektetési politikában, akkor ne dobjuk el az eszközeinket egy-egy kisebb kilengés miatt, hacsak nem történik olyan gazdasági esemény, ami a követett befektetési politikát alapvetően befolyásolja.
• Ha valaki mégis a visszatekintő hozamok alapján szeretne dönteni, a minimum az 1, de inkább a 3 vagy az 5 éves adatot nézze, de tartsa fejben a fentebb elmondottakat.
• Azt is mérlegelnünk kell, főként az abszolút hozamú alapoknál, hogy nem tekintenek vissza hosszú múltra. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy amennyiben az eddigiektől eltérő piaci környezet köszönt be, abban is képes lesz-e hasonló teljesítményre.
• Tekintve, hogy az alapok által kezelt vagyon is többszörösre növekedett az eltelt évek során, az is egy plusz bizonytalanságot ad, hogy az ekkora vagy még ennél nagyobbra növekedett vagyonnal is képesek lesznek-e a hatékony befektetésekre.

A lényeg tehát, hogy amennyiben hosszú távra tervezünk befektetni, semmiképpen se döntsünk csakis a visszatekintő hozamok alapján. Természetesen ezeket is vizsgáljuk meg, hiszen ebből kiderül, hogy az alap mögött álló portfólió menedzserek tényleg képesek-e a sikerre, de a jövőre vonatkozóan semmi nem biztosítja a múltban látott trendek folytatását.

A befektetési alap kiválasztása mögött tehát legelőször az általunk elviselt kockázat szintjét és a befektetési időtávot határozzuk meg. (A kettő természetesen összefügg, minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb időtáv ajánlott.) Csak miután ezeket leszűrtük, a rostán fennmaradt alapok között folytassuk a vizsgálódást. Természetesen megnehezíti a döntést, hogy a szolgáltatott adatok alapján csak a befektetési politikát ismerhetjük, az alap által birtokolt eszközökre legkorábban csak a féléves jelentésben lehet rálátásunk.

A publikált iránynak azonban - a gazdasági élet történéseit folyamatosan figyelve - elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzunk, majd türelemmel várjuk ki az alaptól elvárt teljesítményt. Természetesen a fent leírt leegyszerűsített stratégiával véghezvitt befektetés is eredményezhet szép hozamokat, de a hozam ilyenkor inkább a szerencsén múlik és nem a befektetők alapos vizsgálatán és helyes következtetésein.