A törvények az adócsalókat segítik

Nemcsak Magyarországon probléma a hálózatos adócsalás: a G20-találkozón is kiemelten kezelték a témát. Az adócsaló-láncolatok vezetőit nemzetközi információcserével buktatnák le.

A nemzetközi adótörvények miatt könnyen elbújhatnak az adócsalások, pénzmosások elkövetői – állapította meg a G20 országok nyilatkozata, amelyben az ilyen bűncselekmények elleni fellépést is vállalták (a nyilatkozatot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is aláírta, akit mostanában hasonló adócsalások elnézése miatt támadtak). Ez még csak politikai szándéknyilatkozat, és nem kötelezi semmire az aláírókat, de ez is előrelépés, hiszen tavaly Kína tiltakozása miatt nem sikerült elfogadni egy hasonló nyilatkozatot.

Rendszerhiba

Hasonlóan vélekedik Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője. „A rejtőzködésre számos eszköz van” – írta a nemzetközi adótanácsadó cég közleményében. „Erre alkalmas lehet egy árnyéktulajdonossal vagy árnyékvezetővel működő cég, egyes országokban alkalmazott személyegyesülések, magánalapítványok vagy a bemutatóra szóló részvényekkel alapított társaságok, illetve az olyan szerződéses konstrukciók is, amelyek lehetővé teszik, hogy a névleges tulajdonos elváljon a gazdasági tulajdonostól. Ezekben az esetekben sokszor egyáltalán nincs hiteles információ a tényleges haszonhúzóról, vagy ha van is, nyilvánosan nem hozzáférhető.”

Békés szerint a struktúrák olyan bűncselekmények leplezésére is alkalmasak, mint a pénzmosás. A közlemény szerint világszerte több százmilliárd dollárra rúghat az az összeg, amit rejtett haszonhúzókkal rendelkező struktúrákon keresztül csatornáznak át illegálisan. Rejtett haszonélvezőket a magyarországi áfacsalások mögött is sejtenek, az élelmiszeriparban történt visszaélések haszonélvezőiként például a nagy áruházláncokat sejtik a bennfentesek, és úgy tartják, hogy a letartóztatott elkövetők nagy része csak stróman.

Központi nyilvántartás

A G20 ülésén elfogadott elvek között szerepel, hogy minden országnak széles körben kell meghatároznia a tényleges haszonhúzó fogalmát, hogy abba akár magánszemélyek is beleférjenek, akik a kezükben tarthatják a hálózatokat. Az országoknak emellett be kell mutatniuk egymásnak és együttműködni az illetékes hatóságokkal. Előbbi célra országonként egy-egy központi nyilvántartó is szolgálna. Az elfogadott elvek a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem szempontjából is komoly jelentőséggel bírnak” – írta közleményében Békés Balázs.

„Az is célkitűzés, hogy ha a tényleges haszonhúzóra vonatkozó információk már rendelkezésre állnak, akkor ne csak az érintett állam nyilvántartó hatóságai érjék el őket. Az információkat gyorsan és hatékonyan hozzáférhetővé kell tenni a társhatóságok, így az adóhatóságok, bűnügyi hatóságok, felügyeleti szervek részére, és az információcserét nemzetközi szinten is biztosítani kell. Ez érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy az adóhatóságok eredményesen tudjanak fellépni az adólekerülést szolgáló nemzetközi adóstruktúrákkal szemben” – tette hozzá Békés.