Kivéreztetnék a külföldi áruházláncokat

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak brutális emelése, a vasárnapi zárva tartás, a világörökség területén működő boltok bezárása mellett megtiltanák a nagyobb üzletláncoknak, hogy napi fogyasztási cikkeket áruljanak, ha két egymást követő évben veszteségesek – a kormány szándékaiból az rajzolódik ki, hogy a külföldi áruházláncokat el kell lehetetleníteni. Ezek közül még csak a felügyeleti díjat is tartalmazó jövő évi adócsomagot fogadta el az Országgyűlés, de a többi törvényjavaslat már a parlament előtt van.

A felügyeleti díjak legnagyobb vesztesei a Tesco és a Spar: számításaink szerint ez a két lánc több mint a hússzorosát fizetheti a jelenlegi díjnak jövőre. A vasárnapi zárva tartásért a KDNP kardoskodik: már be is nyújtották a törvényjavaslatot. A CBA–Coop–Reál hármas a minap állt ki a kereszténydemokrata javaslat mellett, és a leghatározottabban támogatja a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló kezdeményezést.

Büntetik a veszteséget

A kormány 2018. január elsejétől megtiltaná a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív, vagyis veszteségesek, és nettó árbevételük meghaladja az 50 milliárd forintot. Az érintett láncok forgalmának jelentős részét teszik ki a napi fogyasztási cikkek, így ez a javaslat ezeknek a cégeknek a megszűnésével fenyeget.

Mérleg szerinti eredmény (milliárd Ft.) | Create Infographics

A legutóbbi két lezárt üzleti évet nézve a Spar, az Auchan, a Lidl és az Aldi komoly bajba kerülne: 2012-ben és 2013-ban is veszteségesek voltak.

Világos szándék

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az Origónak elmondta, hogy összesen hét áruházláncot érintenek negatívan a kormány döntései. „Teljesen világos a szándék: az érintett áruházláncok piaci terét szűkítik. Jelenleg egyik cég sem fontolgatja a kivonulást. Ezek a vállalkozások úgy alakítják majd üzleti politikájukat, hogy ezt a nyomást enyhíteni tudják” – mondta. (A Spar még tegnap megszólalt az ügyben: mindenképp maradnak Magyarországon, a legrosszabb forgatókönyv esetén sem vonulnak ki, de át kell strukturálniuk a költségeiket.)

Nem kívánatos Magyarországon? Fotó: AFP/Carl de Souza

Az érem másik oldalán ott vannak a kisvállalkozások, melyek természetesen nem bánják azt, ha a versenytársak nehezebben boldogulnak. A kormány próbálja helyzetbe hozni a hazai vállalkozásokat, amivel Vámos György szerint önmagában nem is lenne semmi probléma. Ugyanakkor itt többről van szó: ha a kormányzati döntéseket egymás mellé rakjuk, az rajzolódik ki, hogy a kormány ezeket a cégeket megpróbálja teljesen ellehetetleníteni. „Ha veszteséges vagy, zárjál be!”

Hármas csapás

Hasonló állásponton van a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc is. Szerinte „ez a hármas csapás – élelmiszerlánc-felügyeleti díjak emelése, vasárnapi zárva tartás, két évig veszteséges cégek bezárása – félelemre ad okot”. A VOSZ visszautasítja, hogy nem az ágazatot, hanem egyes vállalkozásokat adóztatnak meg célirányosan. Ahogy a gyakorlatban a reklámadó módosítása is csak egyetlen szereplőt, az RTL Klubot érinti hátrányosan. Az ilyen szabályozás Dávid Ferenc szerint piac- és versenytorzító.

„Magyarország az Európai Unió tagja. A Tesco-Global Áruházak Zrt. egy külföldi tulajdonban lévő, de Magyarországon bejegyzett cég, többségében magyar termékeket forgalmaz, itt fizet adót, magyar munkavállalókat alkalmaz. Miért nem magyar?” – tette fel a költői kérdést Dávid Ferenc, aki nem érti ezt a nagy adóztatási lázat. Ha a magyar GDP, a hazai gazdaság szárnyal, akkor miért kell rámenni a külföldi áruházláncokra? A VOSZ főtitkára úgy véli, hogy a jelenlegi kormányzati törekvések abba az irányba mutatnak, hogy ezeket a multikat egy jól körülhatárolható stratégia mentén „ki kell véreztetni”.

Ötletelnek

Pedig sok ember állása és megélhetése forog kockán. A Buksza összeszedte, hogy az érintett üzletláncok – a nagykereskedelmet is folytató Metro nélkül – összesen 50 ezer embert foglalkoztatnak. Az Opten céginformációkat szolgáltató társaság adatbázisára hivatkozva azt írják, hogy a Tesco 20 ezer embert foglalkoztat, a Spar 14 ezres létszámmal működik, az Auchantól 6,4 ezren kapnak fizetést, míg a három diszkontlánc közül a Lidl 3,9 az Aldi 1,7 ezer, a Penny pedig 3,4 ezer főnek ad munkát. A magyar kézben lévő láncok (CBA, Coop és a Reál) összesen 77 ezer embert foglalkoztatnak.

Hogyan reagálnak majd a láncok? Fotó: Origo

A Buksza szerint könnyen lehet, hogy az érintett láncok úgy módosítják majd az üzletpolitikájukat, hogy létrehoznak egy franchise-rendszert, és a meglévő kisebb boltokat próbálják magukhoz csábítani. Szintén lehetséges forgatókönyvként szerintük az sem elképzelhetetlen, hogy a meglévő boltok, áruházak külön-külön egy újonnan alapított cég kezébe kerülnek majd, amelyek tulajdonosa a külföldi anyavállalat vagy annak egy-egy cége lehet. Így ugyanis nem érik majd el a kedden benyújtott törvényjavaslatban szereplő 50 milliárd forintos határt, amely felett tilos lesz 2018-tól a veszteséges működés.

A puding próbája az evés

Vámos György szerint azt a kormánytól kellene megkérdezni, hogy mi a végső szándékuk. Megkérdeztük, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Mindenesetre a kormány hozzáállása jól kiolvasható Orbán Gábor szavaiból. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a Duna Televízióban beszélt többek között az élelmiszer-felügyeleti díjak brutális emeléséről is.

„A tapasztalatokat valószínűleg elemezni kell majd. A gyakorlat el fogja dönteni, hogy fenntartható-e, működőképes-e ez az adó, ez az elvonás”

– mondta az államtitkár.

Végül is a puding próbája az evés.