Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az átlagnyugdíj 100 ezer forint körül van Magyarországon. Egyébként bárki kiszámolhatja a nyugdíjbiztositas.com oldalon, hogy jelenlegi nettó fizetéséből mekkora nyugdíjra számíthat. A kalkulátor számai után szoktak az emberek megdöbbenni – mondta Deák Ferenc István.
Aki ma 45 évesen 250 ezer forintot keres, az 116 ezer forintos nyugdíjban bízhat. Egy mai 50 éves, 150 ezer forintot kereső ember a nyugdíjas éveire 84 ezer forint állami nyugdíjat kaphat. Ennyiből ma sem lehet megélni, 20-30 év múlva pedig még kevésbé lehet majd.
Az öregedő társadalom nem csak Magyarországon, de Európa-szerte probléma. Tovább súlyosbítja a helyzetet a rossz adózási morál, a feketemunka, a 1,5 millió minimálbéres és a kivándorlók nagy száma.
Ma még két-három dolgozó tart el egy nyugdíjast, de hamarosan egy munkavállaló járulékaiból kellene egy nyugdíjat kifizetni. Kormányzati szinten két dolgot lehet csinálni: vagy megemelik a járulékot, ami már most is elég magas, vagy kitolják a nyugdíjkorhatárt. Egyik sem igazán jó megoldás, mondta Deák Ferenc István. A Grantis ügyvezetője szerint a magyar állam sokkal többet von le nyugdíjcélra, mint gondolnánk, de sajnos az állam nem jó befektető.
A magyarok többsége a megkeresett pénzét el is költi, nem tervez előre, és nem dönt tudatosan a pénzügyeiről. Ezért az oktatás felelőssége is lenne, hogy pénzügyi tudatosságra neveljen, véli Deák Ferenc István.
Az öngondoskodás elhatározás kérdése. Sokan tudják, hogy nagyon alacsony nyugdíjuk lesz, mégsem spórolnak. Pedig ha összeírnánk, hogy havonta mire költünk, 10 százalékról nem tudnánk megmondani, mire ment el. Ez akkor is így lesz, ha 80 ezret, és akkor is, ha 500 ezret keresünk. Ettől a 10 százaléktól, akár elköltjük, akár nem, az életszínvonalunk nem változik – mondta Deák Ferenc István. "Nem akarok senkit elkeseríteni, de 3-5 ezer forint megtakarításból nem lesz nyugdíja senkinek."
Nagyon sokan kérnek cafeteriában önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást, de sokan nem tudják, hogy ha ezt a munkáltató fizeti, akkor nem jár hozzá az szja-kedvezmény, hiszen ez nem saját befizetés. Ha élelmiszer-utalványt kér a dolgozó, a nyugdíjra szánt pénzt pedig befekteti, akkor már igénybe veheti az szja-kedvezményt is. A nyugdíjszakértő az állampapír alapú, garantált és menedzselt alapokat privilegizálja, mert ezek ellenállnak a válságnak. De Deák Ferenc István szerint ezeket a szerződéseket is ápolni kell.
Három olyan nyugdíjszerű megtakarítási forma van, amire állami támogatás vehető igénybe. Az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és az újdonsült nyugdíjbiztosítás. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az erre szakosodott pénztárak és bankok termékei, míg a nyesz főként banki termék, a biztosítóknál pedig nyugdíjbiztosítást lehet kötni. Mind a három termékre 20 százalék adókedvezményt lehet igénybe venni.
Az önkéntes nyugdíjpénztár nagyon szabályozott megtakarítási forma, három-öt kötött portfólió közül lehet választani. Az ember bemegy egy pénzintézetbe, nyit egy számlát, és más dolga nincs vele. A legtöbb nyugdíjpénztárban a befektetések körülbelül 50 százaléka állampapírban történik. Deák Ferenc István szerint ez hosszú távon túlzott kockázatelkerülés. Az önkéntes nyugdíjpénztár azoknak jó, akiknek már csak 10-12 évük van hátra a nyugdíjig. Minimum 10 ezer forintot érdemes befizetni. Olcsó megoldás, és nem kell vele sokat foglalkozni – tette hozzá a szakember.
A nyugdíj-előtakarékossági számla minden bankban elérhető értékpapírszámla. Viszont, ha ebbe az ember csak befizet, de nem csinál semmit a pénzével, akkor „nulla százalékot” kamatozik. Ez kicsit tőzsdei dolog – mondta Deák Ferenc István. A nyesz esetében két számlán van az pénz, egy értékpapírszámlán és egy betéti számlán. És az értékpapír számlán folytatott kereskedésből realizálhatjuk a hozamot – tette hozzá.
Ezt csak annak javasolnám, akinek van pénzügyi ismerete, és figyeli a befektetési alapokat, értékpapírokat – tette hozzá a nyugdíjszakértő. A nyesznek alig van költsége, de ha nem ért hozzá az ember, akkor elveszhet a részletekben.
A nyugdíjbiztosítás egy újdonsült termék. A pénzünket egy életbiztosítás-alapú megtakarítási formában tarthatjuk. Ezeket a biztosításokat tanácsadó segítségével lehet megkötni. A pénzünket itt a befektetési alapokat kezelő szakemberek fialtatják. Deák Ferenc István szerint a nyugdíj nem főpróba, az már a színdarab, és nem lehet kockáztatni. A tőzsdézést senkinek nem javasolja, főleg azoknak nem, akik egyáltalán nem értenek hozzá.
A felsorolt három befektetés mindegyike örökölhető, és sem per, sem végrehajtás, sem örökösödési adó alá nem esik. Deák Ferenc István szerint magas hozamot ígérni felelőtlenség lenne, de havi 25-30 ezer forintos megtakarítással nyugodtabb nyugdíjas évekre számíthatunk.
Deák Ferenc István szerint az Amerikában már működő vállalati nyugdíjalapok segítségével 20-30 év alatt rendbe lehetne hozni a magyar nyugdíjrendszert is.
Ennek lényege, hogy a dolgozók pénzét befektetési alapkezelők gyűjtik: bruttó bérük után a fizetésük egy részét ezekbe az alapokba fektetik. Hasonlít a magánnyugdíjpénztárakra, csak itt minimális az állami befolyás, és üzleti alapon működnek – tette hozzá Deák Ferenc István. Ehhez viszont komoly kormányzati döntés szükséges.
