"Ha lesz trafik 2, vagyis az állam által kijelölt dohány-kiskereskedelmi ellátó létrejön, akkor a cégemnek „game over” – mondta a a főleg dohánytermékek importjával és nagykereskedelmével foglalkozó Pannon Tabacco ügyvezető igazgatója az Origónak. A vízipipadohányt és szivarokat is forgalmazó cég nyeresége tavaly 70 millió forint volt.
A Pannon Tabaccónak 77 alkalmazottja van, és mindannyian utcára kerülhetnek, ha államosítják a dohány-nagykereskedelmet. Az egészségügyi hozzájárulás bevezetése miatt is csökkenteni kellene az alkalmazottak fizetését – vagy a vásárlókra hárítani a költségeket.
Az e-beszámoló adatai szerint a budaörsi székhelyű Rónatabak Dohányforgalmazó Kft. tavaly 124 millió forint nyereséget könyvelt el. Apáti Béla, a cég ügyvezető igazgatója az Origónak azt mondta, ha elfogadják a hétfőn benyújtott törvényjavaslatot, az súlyosan érintené a cégét. Jelenleg 130-an dolgoznak nála, egyelőre nem mert becslésekbe bocsátkozni, hogy hány ember állása kerülhet veszélybe. Apáti Béla szerint a trafik2 miatt újra kellene terveznie a vállalkozásait.
Az Origo dohányboltokban is tájékozódott, hogy mennyiben változtatná meg az életüket, ha egy központi ellátótól kellene megrendelni a cigarettát. Az egyik rákosmenti dohányboltos azt mondta: most hetente kétszer jön a dohánycég képviselője, mindig van az autójában elegendő cigi. Úgy tudják, a jövőben az interneten kellene megrendelni a szükséges cigarettát, ami lényegesen lassítaná az ellátást.
Egy másik dohányboltos azt mondta, már egy éve hallani a központi ellátóról, szerinte ez nem nehezítené, hanem könnyíteni a dohányáruk beszerzését. Ő azt tapasztalja, ha nincs elég karton cigi a dohánycég képviselőjénél, akkor az újabb szállítmányra egy hetet kell várnia. A XVI. kerületi dohányboltos szerint nem a központi ellátó miatt drágul majd a cigaretta.
Törvényben határoznák meg, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott – állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított – dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohánytermékeket, és e cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet is.
A fideszes Szatmáry Kristóf egyéni javaslata szerint az egészségügyi hozzájárulás bevételéből kizárólag az egészségügyet finanszíroznák. A hozzájárulás alapja a dohánygyártó 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét, ez 0,2–4,5 százalék között lenne.
Dezső Lóránt, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke az Origónak azt mondta: minden dohánytermék-terítőjük az utcára fog kerülni, ha a törvényeket elfogadják. Magyarországon a dohányiparban 20 ezer ember dolgozik. Dezső Lóránt sokkal ésszerűbbnek tartotta volna, ha a kormányzat a törvény benyújtása előtt konzultált volna a dohányiparral. A tervezett egészségügyi hozzájárulásról azt mondta: megdöbbentek a mértékén.
Németh Ferenc, a Philip Morris Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója szerint cégének 6,3 milliárd forintot kellene befizetnie az új adó bevezetése miatt. Ha 2015-től valóban egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, akkor ez eltörli a cég ez évi és a következő három évi nyereségét is. Németh Ferenc hozzátette: elfogadhatatlannak tartják az új adó kivetését, mivel azt nettó árbevételük alapján akarják meghatározni. A számviteli törvény szerint a nettó árbevételük már tartalmazza a jövedéki adót és az áfát is, így az egészségügyi adó kivetésével a „kettős adóztatás esete áll fenn” – tette hozzá.
Németh Ferenc azt mondta, a nagykereskedelmi rendszerrel sem értenek egyet, hiszen ez is extra terhet jelentene az dohányiparra. Meggyőződése, hogy a feketekereskedelem további erősödéséhez vezethet.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-t is meglepte a Szatmáry Kristóf által benyújtott törvényjavaslat. A brit cég Magyarország elhagyása helyett 9 milliárdos beruházással egy üzemet adott át szeptemberben Pécsett.
A BAT szerint a különadó olyan ágazatot sújt, amely nem extraprofitot termel, hanem az utóbbi három évben nettó veszteséget produkált. A különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent a dohányiparra, a BAT-nak számításaik szerint ez 3 milliárd forintjába kerülne. Egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának mintegy 78 százaléka adó, átlagosan 10,4 százaléka a kiskereskedelmi árrés; a dohánytermékek után 425 milliárd forintnyi adó folyt be a költségvetésbe tavaly.
Az elmúlt másfél évben egy doboz cigaretta 15 százalékkal drágult. Ezért az illegális piac is megélénkült: Szabó Károly pénzügyőr dandártábornok azt mondta: az illegális cigarettaforgalom az elmúlt két évben drasztikusan nőtt Magyarországon.
2012-ben még 5,8 százalék volt az illegális cigaretták aránya, tavaly év végén viszont hirtelen 11,8 százalékra ugrott. Idén január és szeptember között a vámhivatal 80 millió szál, 4 milliárd forint értékű dohányterméket fülelt le, ez hatalmas veszteséget jelentett az államkasszának – tette hozzá Szabó Károly. Az illegális cigaretta nemcsak hazánkban, hanem az EU más tagországaiban is problémát jelent. 2013-ban az Európai Unióban 10 elszívott cigarettából egy illegális termék volt.
Dezső Lóránt az Origónak azt mondta, a különadót és az úgynevezett „trafik 2-t” versenyjogilag támadhatónak tartják, ezért a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének tagjai ellenzik a dohánytermék-nagykereskedelem államosítását, és kiállnak a munkavállalóikért.
A dohányipari vállalatok álláspontja szerint az intézkedés költséges, bonyolulttá teszi a kiskereskedelmi ellátást, valamint sérti a szabad verseny és a vállalkozás szabadságának alaptörvénybe foglalt jogát, az EU Alapjogi Chartát, emellett az uniós és hazai versenyszabályokat is.
A DBMSZ szerint legkevesebb 700-800 munkahely szűnhet meg. A dohányipari vállalatok szerint egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy az állam zárt eljárásban, nem transzparens szempontrendszer alapján válasszon ki egy olyan koncessziós jogosultat, amely évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal. A dohányipari szereplők minden lehetséges jogi eszközt fel fognak használni annak érdekében, hogy igazukat érvényre juttassák – közölte Dezső Lóránt.
Az ad hoc módon benyújtott törvényjavaslatok ellehetetlenítik a magyar dohányipart. Dezső Lóránt azt mondta: az egészségügyi hozzájárulás megfizetésétől nem zárkóznak el, és egyeztetésre hívták a kormányt, de még nem kaptak visszajelezést.